A lap pénteki száma szerint van olyan tulajdonos, aki társasházzá minősítette át a kórház épületét, egy másik önkormányzat pedig lekanyarított egy nagyobb szeletet a kórházi telekből, és önálló ingatlanként bejegyeztette saját tulajdonába. Van olyan település, ahol az intézmények felmérésekor külön listázzák, hogy mik azok az ingóságok, szolgáltatások, amelyek még az államosítás előtt átmenthetők magánműködtetőkhöz.

Az állam könnyen pórul járhat a lap szerint azért is, mert a közintézmények, köztük a kórházak ingatlan- és eszköznyilvántartása meglehetősen slampos.

Gyakori a kórházak belső udvarainak, telkeinek hosszú távú bérbeadása, ezeken magánberuházók által épített, magántulajdonú épületek állnak, így meglehetősen vegyes tulajdoni helyzetet találhatnak az államosítók a siófoki kórház esetében is, ahol a telek mérete szinte a rendszerváltozás óta folyamatosan zsugorodik - írja a lap.

Sokan azt fontolgatják, hogyan tarthatnák meg a kórházak területén lévő teniszpályákat, oktatóközpontokat, bölcsödei épületeket, nővérszállókat, uszodákat.

Elszámolási vitáktól is hangos a kórházak államosítási folyamata a Népszabadság szerint. A lap úgy tudja, Kósa Lajos 800 millió forintot vár a debreceni Kenézy Gyula államosításáért, a város ugyanis ekkora összeggel tőkésítette fel nemrégiben intézményét. Dorog a kórházát, Veresegyház pedig legendás szakrendelőjét nem adná az államnak - ismerteti a lap.