Nem a magyarok a legborúlátóbbak a V4-ek között
A visegrádi négyek lakossága közül országuk gazdaságának jelenlegi állapotát a magyarok értékelik a leginkább negatívan, míg a lengyelek leginkább kedvezően. A jövőbeni gazdasági várakozásokat azonban a legsötétebben a csehek látják - derült ki abból a felmérésből, amelyet az év elején készítettek Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában.
A felmérést, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában, a The Central European Opinion Research Group megbízásából helyi ügynökségek készítették, Csehországban a prágai CVVM közvélemény-kutató ügynökség.
Lengyelország esetében a mai helyzetet a megkérdezettek 36 százaléka értékelte negatívan, és mintegy 20 százalék pozitívan. Csehország esetében a negatív minősítés aránya 62 százalék volt, míg a pozitívaké 7 százalék. Szlovákiánál 75 százalék tartja rossznak, és 3 százalék jónak a gazdasági helyzetet. Magyarországon a megkérdezettek 85 százaléka értékelte kritikusan a mai gazdasági helyzetet, míg egy százalék kedvezően nyilatkozott.
Ami a jövőbeni gazdasági fejlődést illeti, mind a négy közép-európai ország lakossága körében magasabb a negatív várakozások aránya a pozitívaknál, csak a mértékek különböznek.
A legoptimistábbak a lengyelek, ahol 12 százalék javulást vár, 44 százalék szerint marad a mai helyzet, míg 36 százalék szerint romlás várható. A csehek körében csak 4 százalék vár javulást, 20 százalék szerint nem lesz sem jobb, sem rosszabb, míg 73 százalék a helyzet romlására számít.
Magyarországon 12 százalék számít javulásra, a megkérdezettek 27 százaléka szerint semmi sem változik a jövőben, míg 54 százalék szerint a mai helyzet tovább romlik. Szlovákiában az emberek 11 százaléka szerint javulni fog a helyzet, 37 százalék semmi változást nem vár, míg 46 százalék szerint a gazdasági helyzet romlani fog. A csehországi felmérést országos mintán 1090 személy megkérdezésével készítették - közölte a CVVM.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.