A magyar kormány tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi a távközlési szektorra kivetett különadóra ügyét. A kormány úgy véli, hogy az ide kapcsolódó szabályozás összhangban van az uniós joggal – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleményében.
Brüsszelben csütörtökön jelentették be, hogy az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert "a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat".
A különadó része a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadónak, amelyet a magyar államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetettek ki.
A bizottság ezt jogtalannak ítélte, mert az uniós távközlési jogszabályok szerint az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával kapcsolatos költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának – olvasható a testület közleményében.
„A magyar kormány ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az ágazati különadó nemcsak a távközlési szektor szereplőit terheli, és nem akadályozza a távközlési piacra való belépést. Célja a gazdasági válság körülményei között az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteher-viselésre képes adózók által az államháztartás egyensúlyának javítása. Olyan adó, amely – az adott helyzetre alkalmazandó uniós jogszabály rendelkezése hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés” – fogalmaznak a minisztérium délutáni reakciójában.
A magyar kormány bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága – elfogadva a magyar jogi érveket – az Európai Bizottság keresetét elutasítja majd – tették hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.