Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Aláírták pénteken 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik.
A fiskális paktum néven is emlegetett dokumentumot - amely hivatalosan a Szerződés a Gazdasági és Pénzügyi Unión belüli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról nevet viseli - magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban azt is megerősítette, hogy a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához.
Az EU brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napját megnyitó aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt. A dokumentum megalkotását annak idején kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.
A szerződést formálisan az euróövezeti országok kötötték, az azon kívüli tíz tagállam közül pedig nyolc - Magyarország is - csatlakozott hozzá. Csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között: London álláspontja szerint a paktum "több bürokráciát és több jogi bonyodalmat jelent", a cseh kifogások lényege pedig az, hogy a dokumentum túlságosan az államháztartási hiányra összpontosít az adóssággal szemben, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezletek rendszeres tartását helyezi kilátásba.
Vállalások
A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. Ez a szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is, vagyis a belső államadósság féken tartásának kötelességét.
Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság.
Megerősíti az új szerződés azoknak a szabályoknak egy részét is, amelyeket már a - tavalyi magyar elnökség alatt kidolgozott - "hatos jogszabálycsomag" is tartalmazott, mint például automatikus szankciókat arra a esetre, ha egy ország tartósan túllépi a három százalékos - nem strukturális - deficitküszöböt.
Az állam- és kormányfők reményei szerint a szerződés tovább erősíti az EU-nak az újabb adósságválságok megelőzését célzó képességét. A megállapodást az aláíró országokban még nemzeti törvénykezési szinten meg kell erősíteni. Ez egyes tagállamokban még nem vehető biztosítottnak. Írországban például bejelentették, hogy népszavazást tartanak a témában.
Orbán: ez Magyarország érdeke is
Orbán Viktor pénteken reggel az MR1-Kossuth Rádióban elmondta: az új európai uniós fiskális paktum segít az euró megerősítésében, ez pedig Magyarország érdeke is. Orbán ugyanakkor kiemelte: a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához. Azt viszont a legoptimistább becslések sem valószínűsítik, hogy az ország 2018 előtt belépésre alkalmas állapotban lenne - jelezte.
A kormányfő kifejtette: a paktum segítheti az euró megerősítését, márpedig a közös pénz állapota, ereje határozza meg, hogy az európai gazdaság hol foglal helyet a világgazdaságban, így alapvetően Magyarország jövőjét is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
