Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Európa vezetői igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy a ma kezdődő tavaszi uniós csúcson a gazdasági tűzoltást hátrahagyva ülnek tárgyalóasztalhoz. De vajon milyen sérelmek maradtak az európai állam- és kormányfőkben, mire jutnak Szerbia ügyében és kezdenek-e valamit az eurózóna pénzügyi tűzfalával?
Rögtön a családi fotó után várhatóan újabb két és fél évre megerősítik pozíciójában az Európai Tanács első állandó elnökét, Herman Van Rompuyt, akit egyúttal megtesznek az eurózóna elnökének is. Így a 17 közös valutát használó állam évente kétszer esedékes csúcstalálkozóját ezentúl Van Rompuy vezetheti.
A kétnapos csúcs fő témája, hogy miképp lehet közösségi szinten a gazdasági növekedést jobban elősegíteni, a válság miatti megszorítások fájdalmas hatásait ellensúlyozni.
Növekedés és munkahelyek
Cselekvésre égető szükség van, ezt mutatja, hogy a csúcsra időzítve több tagállamban, így Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és Görögországban is tüntetések voltak a megszorítások miatt. Brüsszel uniós negyedében szerdán több száz szakszervezeti tüntető követelt drasztikus politikai változásokat a csúcstól. Ezt az Európai Szakszervezetek Szövetségének Van Rompuyjel tárgyaló vezetőjével is megüzenték. A megszorítások helyett a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, az "offshore" adóelkerülés felszámolását és az eurókötvények bevezetését kérik a szakszervezetek.
Azt, hogy mekkora a baj, az Európai Bizottság konjunktúra-előrejelzései is mutatják, melyek idénre a huszonhetek átlagában 0,6 százalékos GDP-arányos “növekedéssel” számolnak, miközben a munkanélküliség várhatóan még jövőre is 10 százalék körül alakul.
12 tagállam minapi levelében a foglalkoztatás bővítésének segítését, a közös piac lyukainak befoltozását és a szolgáltatószektor további liberalizációját kérte az unió vezetőitől.
Tűzfalat nem erősítenek
Míg az utóbbi két évben szinte az összes csúcson a “ketyegő bombán ülünk" érzése vett erőt a kormány- és államfőkön, most valamelyest nyugodtabb találkozó elé nézünk. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a múlt héten megszületett a Görögországnak juttatott 130 milliárd eurós csomag, melyet az eurózóna pénzügyminiszterei formálisan most véglegesítenek a csúcsot megelőző találkozójukon.
MIvel megkezdődtek a reformok Spanyolországban és Olaszországban is, ezért nagy számonkérésre velük szemben sem lehet számolni. Ugyanakkor egyes sajtóhírek szerint Spanyolország a nehéz költségvetési helyzetére tekintettel az idei deficitcélja könnyítését kérheti.
Annak ellenére, hogy decemberben megállapodtak róla, a csúcson mégsem fognak tárgyalni az eurózóna 500 milliárd eurós átmeneti válságalapjának kibővítéséről. A döntés mögött természetesen Angela Merkel német kancellár áll, aki hétfőn kijelentette: a német kormány nem látja azonnali szükségét az átmeneti válságalap (EFSF) és az egy évig azzal párhuzamosan működő, majd az azt felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kibővítésének.
Diplomáciai források szerint az erről szóló tárgyalásokra az után kerülhet sor, ha márciusban lezajlik a 200 milliárd eurós görög kötvénycsere. Ennek keretében a magánhitelezők a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le.
Még az sem tudta jelentősen rontani a csúcs előtti hangulatot, hogy kiderült, Írország ismét népszavazást fog tartani a európai pénzügyi paktum elfogadásáról. A gazdasági kormányzás koordinációját segítő megállapodást a tervek szerint 25 ország írja alá, a britek és a csehek kivételével mindenki. A megállapodás már 12 tagállam ratifikációja után életbe lép. Ráadásul az ír “igen” vokshoz erős ösztönző, hogy a szigetország nem kaphat segítséget az ESM-ből 2013 után, ha nem ratifikálja a pénzügyi paktumot.
Szerbia, Románia, Bulgária
A szokásoknak megfelelően a csúcs megnyitóján részt vesz az Európai Parlament elnöke is. Martin Schulz várhatóan az ACTA szerzői jogi szabályozásról szóló tárgyalások ügyében beszél majd a tagokkal. Tárgyalnak majd arról is, hogy megkezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Ezt a csúcs előtti általános ügyek tanácsülésén Románia továbbra sem támogatta. Ismét terítékre kerül Románia és Bulgária Schengen-övezethez történő csatlakozása - ezt Hollandia ellenzi.
A szíriai kormányerők ellenzékiekkel szembeni véres fellépése miatt napirendre veszik Szíria kérdését, valamint az arab tavasz nyomán bekövetkezett fejleményeket.
Valamint elkezdik kidolgozni a májusi G8-ak és a június G20-ak csúcstalálkozóinak programját.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
