Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Furcsa szituáció alakult ki azzal, hogy az önkormányzatok az idei évtől ingatlanadót vethetnek ki az eddig mentességet élvező állami intézményekre. Így az állam gyakorlatilag önmagának adózik. Az viszont kérdés, hogy ez miként segíti a pénzügyi nehézségekkel küzdő állami intézmények és önkormányzatok finanszírozását.
Különös szituáció jött ki egy tavaly év végi adótörvénymódosításból: az önkormányzatok 2012-től ingatlanadót vethetnek ki az államra. A veszprémi önkormányzat már ki is rótt egy 60 millió forintos építményadót a városban működő Csolnoky Ferenc Kórházra, amelyről januárban értesült a kórház a Veszprém Megyei Önkormányzattól.
Tavaly novemberben ugyanis a parlament a helyi adókról szóló törvényből kivette a szociális, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a nevelési-oktatási intézmények építményadó-mentességét. Amivel egyébként nemcsak kiemelt közfunkciót ellátó állami intézmények, hanem a vállalkozásban működő családi napközik, orvosi rendelők és gyógyszertárak is bekerültek az adózók körébe. Az építményadó fizetése alól a Magyar Állam ugyan mentesül, de mégis van olyan eset, amikor az állami tulajdonban lévő kórháznak fizetnie kell az adót: itt jön a képbe ugyanis a vagyonkezelői jog.
A nonprofit kft.-k rosszul járnak
Hiába vette át az állam a megyei kórházakat, több intézményt továbbra is egy nonprofit közhasznú cég működtet – Veszprémben például a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Ennek a cégnek hiába az állam a tulajdonosa, mivel az övé a vagyonkezelői jog és a vagyonkezelői jog minden esetben felülírja a tulajdoni jogot, ezért a helyi önkormányzat teljesen törvényesen kivetheti rá az építményadót –mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó adószakértők.
A nonprofit cég tehát nem élvez mentességet és az önkormányzat is csak magánszemélyt tud méltányossági alapon törölni az adófizetésre kötelezettek listájáról. Arra viszont van lehetőség, hogy a nonprofit cég a vagyonkezelői jogokat is átadja az államnak, így – adminisztrációs késedelemre hivatkozva – az is megúszhatja a helyi adó befizetését, akire már kivetették. Igaz, ezzel azt az előnyt is elveszíthetik, ami miatt ezeket a funkciókat nonprofit gazdasági társaságokba vitték: a gyorsabb döntéshozatalt és számos pályázati lehetőséghez való hozzáférést.
Az országban nem sok olyan kórház van, amelyet egy nonprofit cég vagy holding üzemeltet, ezek közül nem mindegyikbe vitték be apportként a vagyonkezelői jogot. Ilyen a már említett veszprémi és ilyen az egri Markhot Ferenc Kórházat működtető cég is. Az egri városháza adóosztályán a hvg.hu megkeresésére elmondták: a kórház még nem tett eleget bevallási kötelezettségének, ezért még nem tudják, hogy mekkora építményadót kell beszedniük. Az önkormányzat azonban már a tavalyi év során úgy döntött, hogy az eddig mentességet élvező intézményeknek alacsonyabb négyzetméterenkénti tarifával fognak számolni. Az egri kórház esetében ez 250 forint/év/négyzetméter.
Ez csak két példa, de könnyen elképzelhető, hogy az egri és veszprémi kórház mellett más, állami kézben lévő intézményeknek is fizetniük kell építményadót.
| Helyiadómentes övezet |
Nem kell helyi adót fizteniük a hatályos adótörvények szerint sem az egyesületeknek, az alapítványoknak, a közszolgáltatóknak (ilyen a Magyar Posta, az MTV, az MTI, a Diákhitel Központ, a MÁV és a Volánok), a köztestületeknek (mint a Magyar Tudományos Akadémia, sportszövetségek, kamarák stb.), az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak és a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságoknak (utóbbiak csak a helyi iparűzési adó alól mentesülnek). A magánnyugdíjpénztárak sem fizetnek helyi adót, bár belőlük már nem sok van az országban, és valószínűleg egyre kevesebb lesz. |
Állami adósságkezelés
A fenti, helyi adó alóli mentességet megszüntető törvénnyel egyszerre lépett hatályba az a döntés, amelynek alapján az állam január elsejével átvette a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat.
A megyei konszolidáció keretében az állam 757 intézményt vett át január elsejével a megyei önkormányzatoktól és a fővárositól. Utóbbitól kizárólag egészségügyi intézményeket - tájékoztatta hvg.hu-t a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Az átvett intézmények között a tárca levele szerint az egészségügyi intézményeken kívül (66 db) vannak közoktatási intézmények (240 db), szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények (147 db), közművelődési intézmények (84 db) és egyéb feladatot ellátó intézmények (220 db). 2013. január 1-jétől további, a települési önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmények is az államhoz kerülnek, kivéve az óvodákat és a bölcsődéket. Ezeknek egy részét szintén érintheti az adóváltozás, amennyiben a vagyonkezelői jog holdingba vagy nonprofit társaságba van kiszervezve.
Az állam alapvetően a megyei szintén felhalmozódott adósságok miatt döntött a megyei fenntartású intézmények átvételéről, amellyel tavaly körülbelül 180 milliárd forintnyi adósságot is átvett. A KIM tájékoztatása szerint 2012-ben év közben az állam nem vesz át a helyi önkormányzatoktól intézményeket. A Világgazdaság értesülései szerint viszont május 1-jével még 16 városi kórházat államosítanak. Ezekben hamarosan teljes egészében vagy részben megszűnik az aktív betegellátás, emiatt több mint kétszázezer embernek kell majd messzebbre utaznia egyes nagyobb műtétekhez – írta a napilap.
A kistelepülések húzhatják a rövidebbet
Kovács Róbert, az önkormányzati rendszer vizsgálatával is foglalkozó Helyi Obszervatórium ügyvezetője nem találja ésszerűnek, hogy önkormányzatok, amelyek beletartoznak az államháztartásba, adót szednek a központi költségvetéstől, amely egyébként finanszírozza őket. Az állam eddig inkább támogatásokkal finanszírozta a településeket, és kiemelt közfunkciót ellátó indézményeknek nem kellett adót fizetniük.
Nehéz megjósolni, hogy más önkormányzatok élnek-e majd az új lehetőséggel, hiszen, ha nincs építményadó, nem kötelező kivetni, ha pedig van, az önkormányzat saját hatáskörében adhat felmentést a megfizetése alól. Emellett az is a településeken áll, mekkora az építményadó mértéke.
A törvény azt írja elő, hogy az adó alapja vagy az építmény hasznos alapterülete négyzetméterben, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó éves plafonja vagy 1100 forint/négyzetméter, vagy a korrigált forgalmi érték 3,6 százaléka. Az önkormányzatok maguk döntik el, hogy melyiket választják.
Az eddigi építményadóztatásban Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint egyelőre nem lesz sok változás, mert az önkormányzatok még nem látják milyen lesz a finanszírozási rendszer az önkormányzati szektor tervezett átalakítása után.
| A patikáknak és az orvosoknak is fájhat |
A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint egy átlagos méretű gyógyszertárnak évente körülbelül 120-150 ezer forintot kell majd fizetnie építményadóra. Ez elmarad ugyan a kórházak 40-50 milliós adójától, de egy kisebb településen működő patika esetében jelentős terhet róhat a tulajdonosra.
Az adómentességet megszüntető törvénymódosítás indoklása szerint a profitorientáltan működő szervezetek mentessége nem indokolt. Bartus György, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke viszont az önkormányzatoknak nem jelenthet akkora adóbevételt a patikára vagy a háziorvosi rendelőre kivetett adó, mint amekkora terhet az azt működtető vállalkozónak jelenthetnek. Végső esetben be is zárhatja a boltot, akkor viszont óhatatlanul csökken az adott településen az egészségügyi ellátás színvonala - fejtegette a hvg.hu-nak. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
