Gazdaság MTI 2012. február. 28. 08:46

Ma dönt az MNB: meglepetés lenne, ha változna az alapkamat

Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők kamattartást várnak, vagyis úgy vélik, hogy a tanács változatlanul 7 százalékon hagyja majd a jegybanki alapkamatot.

Egyöntetűen a jelenlegi 7,00 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várják londoni felzárkózó piaci elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésén. A jövőbeni MNB-kamatpálya pedig a citybeli vélemények szerint az IMF/EU-tárgyalásoktól, ezzel szoros összefüggésben a jelenleg érezhetően javuló kockázati környezet további alakulásától, valamint az inflációs kockázatoktól függ.

Simor András
AP / Ronald Zak

Az MTI előzetes felmérésébe bevont összes nagy londoni befektetési és elemzőház - Barclays Capital, Bank of America-Merrill Lynch, BNP Paribas, JP Morgan, Morgan Stanley, Goldman Sachs, 4cast - felzárkózó térségi közgazdászai azt jósolták, hogy a monetáris tanács kedden nem változtat az alapkamaton.

A Reuters múlt csütörtökön kiadott felmérésében részvevő valamennyi elemző úgy vélte: a monetáris tanács jövő keddi kamatdöntő ülésén változatlanul 7 százalékon hagyja majd a jegybanki alapkamatot. A megkérdezett 28 elemző év végére adott prognózisa szerint a kamat 6,5 százalékra csökken, majd 2013 decemberére tovább esik, 6 százalékra. A kérdésre választ adó elemzők mindegyike arra számít, hogy eredményesen zárulnak az IMF-fel és az EU-val kezdeményezett hiteltárgyalások, de a befejezés időpontja március és július között szóródik.

Az idei átlagos infláció az elemzői konszenzus szerint 5,2 százalék lesz (januárban  a 12 havi infláció 5,5 százalék volt), az év végére a fogyasztói árak 4,65 százalékkal haladják majd meg a 2011. decemberit, míg 2013 végére 3,25 százalékra esnek, megközelítve az MNB által kitűzött 3 százalékos inflációs célt. A jegybanki alapkamat 2011.december 21-tól 7,00 százalék.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.