Az elmaradt uniós egyeztetés miatt halasztották el a végszavazást  a „trafiktörvényről” – tudtuk meg. A Külügyminisztérium javaslatára a kormány kikéri az Európai Bizottság véleményét, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmét szabályozó törvényjavaslat nem ütközik-e versenyjogi szabályokba. Ennek a végét szeretnénk megvárni, és ennek megfelelően öntenénk végső formájába a törvényt – mondta Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke a hvg.hu-nak.

Mint ahogy már beszámoltunk róla, a javaslat értelmében a dohánykereskedelem joga állami monopólium lenne, és az erre a célra létrehozott társaság koncessziós díjat szedne a dohányszakboltok (trafikok) hosszú távra szerződő üzemeltetőitől. A fiatalok védelmével indokolt új szabályozás az értékesítési helyek számát radikálisan lecsökkentené: nem lehetne árulni dohánytermékeket vendéglátó- és szórakoztató-ipari helyeken, valamint 2000 négyzetmétermél nagyobb alapterületű áruházban.

A szolgáltatások szabad mozgását sértheti

Fejes Gábor ügyvéd, versenyjogi szakértő szerint nem klasszikus versenyjogi problémáról van szó, hiszen nem erőfölénnyel való visszaélés vagy kartellgyanú miatt ütközhet a leendő szabályozás uniós jogba. A szakértő szerint sokkal inkább az áruk és szolgáltatások szabad mozgását sértheti a korlátozás: az ugyanis üzletmérethez kötötten egyes (tipikusan a nagyobb és gyakorta külföldi tulajdonosi hátterű) kereskedelmi szolgáltatókat elzár az értékesítés lehetőségétől.

Dohányszakbolt: a hírlapárusítás is tilos!

Ez Fejes szerint ha nem is lehetetlenné, de kevésbé vonzóvá teszi a kereskedelmi szolgáltatások nyújtását és az ilyen célú magyarországi letelepedést. Ez sértheti az uniós jogot, kivéve, ha a korlátozást közérdek indokolja és az diszkriminációmentes, valamint arányos. „Az ifjúság egészségvédelme a korlátozás elfogadható indokának tűnik, ugyanakkor vita alakulhat ki az unióval arról, hogy a szabályozás valóban diszkriminációmentes és hogy szükséges-e a négyzetméterkorlát. Ha a közérdekű cél eléréséhez e korlátozás nem feltétlenül szükséges vagy a cél kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhető, az Európai Bizottság a magyar szabályozással szemben kifogásokat emelhet” – mondta összefoglalóan Fejes Gábor.

Nőne a feketekereskedelem

Az ügy kísértetiesen hasonlít az étkezési utalványok vagy a hulladékkezelés piacának az átrendezésére, melyekre szintén felhívták már az uniós intézmények figyelmét. Az előbbi szabályozásnak francia, az utóbbinak főként osztrák cégek a kárvallottjai. Ha akár csak az alkalmazás során (de facto) bebizonyosodik, hogy a törvény diszkriminál, az Európai Bizottság könnyen ezt az ügyet is az Európai Bíróságra továbbíthatja a kötelességszegési eljárás megindításával. Elképzelhető, hogy a kormány ezt a helyzetet szeretné elkerülni.

Azt sem lehet kizárni ugyanakkor, hogy a kormány az EU-t használja fel arra, hogy arcvesztés nélkül visszalépjen egy számára kellemetlenné váló jogszabály elfogadásától (kipipálva egyúttal az uniós egyeztetést). A Napi Gazdaság értesülései szerint a halasztásnak az is oka lehet, hogy maga a kormánypárti frakció is megosztott, miután a törvényt ellenző lobbiszervezeteknek sikerült rámutatniuk, hogy gazdasági és társadalmi aknákat rejt a cigarettakereskedelem monopolizálása. A Gfk Hungária Piackutató Intézet szerint azt követően, hogy jelentősen növelték a jövedéki adót, a dohány-kiskereskedelmi koncesszió bevezetésével tovább nőne a feketekereskedelem aránya, ami a jelenlegi 5-6 százalékról felmehetne akár tíz százalékra is. A piackutató amiatt, hogy az eladóhelyek száma a hetedére csökkenhet (43 ezerről 6 ezerre), legalább ötezer munkahely megszűnésével számol.

A decemberben alakult Dohányipari Befektetők Országos Szövetsége a Népszabadság szerint mindenekelőtt amellett érvelt, hogy ne 2000, hanem 1100 fő után lehessen boltot üzemeltetni, így nagyjából tízezer bolt kaphatna jogot dohánykereskedelemre. A legnagyobb magyar tulajdonú dohánygyártó és -kereskedő, a Continental Zrt. – melynek központja Hódmezővásárhelyen, a törvényjavaslat egyik beterjesztőjének, Lázár Jánosnak a városában van – korábban úgy nyilatkozott: a munkahelyek megszűnésével kapcsolatos veszélyeket nem tartja megalapozottnak.