Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Heil Péter: Magyarországon tesztelheti az EU a pénzügyi szankciókat
Kísérleti egérré válhat Magyarország hamarosan: az Európai Unió rajtunk tesztelheti, hogyan működnek a költségvetési fegyelemhez kapcsolódó büntető szankciók, illetve a pénzügyi feltételek bevezetése hogyan befolyásolhatja a felzárkóztatási politikát. Amíg az ország költségvetési helyzet ilyen, „a villám elvben bármikor becsaphat” – olvasható a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány honlapjára feltett elemzésben, amelyben arra keresik a választ, valóban elvehetik-e Magyarországtól a kohéziós támogatásokat a túlzottdeficit-eljárásban.
A hétfőn közzétett elemzést Heil Péter jegyzi. Emlékeztet, hogy az Európai Bizottság nemrég azt javasolta a Pénzügyminiszterek Tanácsának, hogy a pénzügyi mutatók romlása miatt lépjen a következő szakaszába a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás. Ennek egyik lehetséges következménye az, hogy felfüggeszthetik a kohéziós alap Magyarországnak adott támogatásait.
Tönkremenő cégektől, súlyos költségvetési hiánytól a fenti okok miatt egyelőre nem kell tartani. A kormány azonban már idén rákényszerülhet arra, hogy a kohéziós alap terhére további pályázatokat ne fogadjon be. És nem kizárt az sem, hogy 2013 és 2015 között valóban elveszíthet az ország körülbelül 530-540 milliárd forintot.
„Ahhoz, hogy ez megtörténjen, persze elvben még sok mindennek kell történnie” – teszi hozzá Heil Péter. Az esetleges elvonást a pénzügyminiszteri tanácsban is minősített többséggel kell megszavazni, ha Magyarország addig nem végzi el a szükséges korrekciót. Emellett a támogatások tényleges elvesztéséhez a büntetésnek 2015-ig hatályban kellene maradnia.
2007 és 2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi-terv keretében érkező majdnem hétezer milliárd forintból a kohéziós alapra nagyjából 2700 milliárd forint esik. A tanács esetleges felfüggesztő döntése ennek az összegnek a 2013-as pénzügyi évre vonatkozó részét, annak 20 százalékát, vagyis az említett 530-540 milliárd forintot kérdőjelezné meg, a támogatás 2007 és 2012 közötti részét nem érintené.
Ez azt jelenti, hogy a már támogatási szerződéssel rendelkező projektgazdák és beszállítóik egyelőre megnyugodhatnak. Ugyanakkor, ha a helyzet fennmarad, és a 2013-as támogatást végképp elveszíti Magyarország, néhány területen valóban komoly gondok lehetnek, és a kormány arra kényszerülhet, hogy a további pályázatokat saját pénzből finanszírozza.
A tanulmány végén jelzik, hogy az írásban egy jövőbeni, elméleti lehetőséget elemeztek. Ha valóban elvonnak uniós pénzeket Magyarországtól, akkor az komoly presztízsveszteség lesz, és kétségkívül rontja Magyarország alkupozícióját, pont akkor, amikor a következő pénzügyi időszak támogatásairól, és annak feltételrendszeréről kellene tárgyalni. Ez pedig középtávon még sokkal több pénzbe kerülhet – fogalmaz a szerző.
Heil Péter korábban a gazdasági minisztérium szakállamtitkára volt, 2002-től 2007-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesi, után pedig a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnöki posztját töltötte be.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
