A szóvivő azt nem tudta határozottan állítani, hogy az uniós biztosok testületének szerdán tartandó idei első ülésére kész lesznek az elemzéssel.

A brüsszeli bizottság mintegy egy hete ígéri rövid időn belülre annak az elemzésnek az elkészítését, amely választ ad majd arra, hogy összhangban van-e a magyar jogi szabályozás az uniós jog előírásaival. Az elemzés nem csak a jegybanktörvényre terjed ki, hanem mindazokra a sarkalatos törvényekre, amelyeket a magyar parlament a tavalyi év végén fogadott el, és amelyek január elsejével, az új alaptörvénnyel együtt léptek hatályba.

A jegybanktörvény - amelynek a tervezetével kapcsolatban az Európai Bizottság tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének sérelmét vélelmezte - azért bír különös jelentőséggel, mert az uniós végrehajtó testület e törvény ügyének megnyugtató rendezésétől teszi függővé, hogy hajlandó lesz-e hivatalos tárgyalást folytatni Magyarországgal a Budapest által igényelt pénzügyi támogatásról. A magyar fél az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szeretne hitelmegállapodást kötni.

A hiteltárgyalások folytatásával magyar részről megbízott Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter ezen a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy ott az IMF vezetésével tanácskozzon. Az Európai Bizottság részéről elmondták: Fellegi a január 16-án kezdődő héten kívánna Brüsszelbe látogatni, de az Olli Rehnnel való találkozónak még nem tűzték ki az időpontját. Uniós tisztségviselők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: önmagában Rehn és Fellegi tervezett találkozója még nem jelentené a hiteltárgyalások hivatalos megkezdését.

Fellegi Tamás washingtoni utazása előtt nyilatkozott a Financial Times-nak a kormany.hu szerint. A hétfőn megjelent interjúban megerősítette, hogy a kormány kész az előfeltétel nélküli tárgyalásra és reméli, hogy az IMF-fel a hivatalos, új hitelkeretről szóló egyeztetéseket előkészítő január 9-12. közötti washingtoni informális egyeztetések gyors döntésekhez fognak vezetni annak érdekében, hogy elinduljanak a hivatalos tárgyalások.

A magyar delegáció vezetője megismételte, hogy a készenléti hitelkeret elővigyázatossági formát kellene öltsön, hiszen Magyarországnak nincs szüksége azonnali forrásra. Fellegi Tamás rámutatott, hogy a magyar kormány "soha nem vett fel olyan pozíciót, amely azt jelentette volna, hogy a pénzt feltételek nélkül szeretné megkapni, hiszen tisztában van azzal, hogy az IMF is az adófizetők pénzét használja".

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Pia Ahrenkilde Hansen, José Manuel Barroso bizottsági elnök szóvivője újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: az uniós testület nem mér kettős mércével, hiszen egyetlen mércéje a közösségi joganyag. Magyarország esetében a jegybanktörvény és az EU-alapszerződés 130. cikke között áll fenn konfliktus - tette hozzá.

Egy nevének mellőzését kérő bizottsági tisztségviselő szerint pusztán az nem oldaná meg az MNB-vel kapcsolatos jogi problémát, ha a magyar kormány tartózkodna olyan kinevezési döntések tényleges meghozatalától, amelyekre a jegybanktörvény elvi lehetőséget teremt. Ezzel lényegében cáfolta azokat a sajtóvélekedéseket, amelyek szerint a jegybanktörvény megváltoztatása helyett a bizottság számára kielégítő lehetne egyes rendelkezések "nem alkalmazása" is.