Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarország egy sorba került Ukrajnával és Horvátországgal, már ami egy esetleges államcsőd esélyeit illeti. Miközben egyre nehezebb és drágább a magyar államadósságot finanszírozni, az is aggodalomra adhat okot, hogy az EU vonzáskörzetében lévő "versenytársaink" könnyebben vergődhetnek zöld ágra az IMF-fel, mint mi. A hvg.hu összehasonlító elemzése.
Magyarország, Ukrajna, Horvátország és Pakisztán – eddig nem sok listán szerepelt együtt ez a négy ország, azonban a svájci UBS bank elemzőcsoportja szerint ezekben az országokban igen nagy esély van az államcsődre 2012-ben.
Az UBS elemzői azt írták, hogy Magyarország különösen aggasztó helyzetben van, mert a GDP-hez képest a legmagasabb az államadóssága a feltörekvő országok között, illetve a külső eladósodottság szintje is igen magas, szerények a növekedési kilátások és ennek megfelelően magas az állam csődkockázatát jelző CDS-felár - az utóbbi a napokban pedig újabb csúcsok közelébe ért.
Hiteltelenek
A külföldi befektetők és elemzők szemében a magyar gazdaságpolitika elvesztette a hitelességét - nyilatkozta a hvg.hu-nak egy, a neve elhallgatását kérő elemző. Orbán Viktor mintha szántszándékkal nem akarna megfelelni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által szabott feltételeknek. Ha ez így folytatódik, akkor egyre kisebb lesz az esélye annak, hogy Magyarország meg tud egyezni az IMF-fel az új szerződés feltételeiről.
A hitelességvesztést tükrözi, hogy a forint állampapírok esetében a meghirdetett mennyiség legfeljebb 60-70 százalékát sikerült eladni az IMF-fel való tárgyalások bejelentését megelőző hetekben, ami viszont az elemző szerint nem elég arra, hogy az állam a hiányt és a lejáró adósságot finanszírozni tudja.
Az eladás egyébként az újbóli tárgyalások bejelentését követően visszaugrott 100 százalékra, de amikor kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem hajlandó José Manuel Barroso kéréseit teljesíteni és a parlament elfogadta a jegybanktörvényt, az értékesítési arány újra visszaesett 60 százalékra. „Meglepő lenne, ha a következő hetekben sikerülne értékesíteni a tervezett mennyiséget” - monda a szakértő, hiszen a kormányt az állampapírpiacon hétről hétre értékelik, a hitelessége és mozgástere viszont egyre csökken.
Rossz ómenek sora |
Miután hétfőn Londonban és Amerikában sem kereskedtek, kérdés volt, hogy miként reagálnak a piacok a jegybanki és a stabilitási törvény elfogadására, amit az Európai Bizottság elnöke is ellenzett. Jól látható, a magyar állampapírok és a részvények is eladói nyomás alá kerültek. A hétfői és kedd délelőtti kereskedésben 62 bázispontot nőtt a 10 éves államkötvények hozama, amely már a napokban áttörte a kétszámjegyű lélektani határt (kedd délelőtt 10,37 százalékos szinten járt).
A három hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyeket ugyan a délelőtt folyamán túljegyezték, de nagyon magas hozam mellett. A csúcs közelébe gyengült a forint és az ötéves kötvényekre fizetett országkockázati felár (CDS). Lejtmenetben vannak a magyar részvények, különösen az OTP. A forintra és az állampapírokra nézve sem túl jó hír, hogy közben az euróra felvett rövid pozíciók száma egy amerikai felügyeleti felmérés szerint rekordtöbbletet mutat az árfolyam-emelkedésre játszó hosszú pozíciókkal szemben – ami azt jelenti, hogy az eurón (így az azzal egy irányba mozgó) forinton a nyomás nőtt, és nemigen várható ebben egyelőre változás. |
Magyarországot, Ukrajnát, Horvátországot és Pakisztánt alapvetően az köti össze egymással, hogy a piacok szerint mindegyik országban szükség lenne IMF-megállapodásra. Közös vonása az első három országnak, hogy ingatag a gazdaságpolitikába és a gazdaságpolitika megalkotóiba vetett bizalom, a bankrendszerben pedig magas a devizaadósság. Alapvetően azonban más alapokra építik a gazdaságukat.
Ukrajna
"Ukrajna jelenleg arra játszik, hogy sikerül megegyezniük a gázártárgyalások keretében az oroszokkal, és akkor nem lesz szükségük az IMF pénzére" - mondta Tóth Gyula, az Unicredit Group Ukrajnával és Horvátországgal is foglalkozó kelet-európai elemzője. Szerinte ezzel a finanszírozás megoldható lehet, ugyanakkor a támogatás transzparenciája sokkal kevésbé lesz átlátható. Ha nem jön össze az egyezség az oroszokkal, akkor lehetőségként az adósság 20-30 százalékkal történő leértékelése is szóba jöhet, vagy az IMF-fel való megállapodás.
Ukrajna és az IMF kapcsolata nem mondható felhőtlennek. 2010 júliusában az ország kötött egy 15 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal: a programot azonban az IMF tavaly márciusban felfüggesztette, miután az ukrán kormány több népszerűtlen intézkedésnek a végrehajtását (a nők nyugdíjkorhatárának a felemelése vagy a lakossági gázár támogatás 50 százalékos csökkentése) megtagadta - taglalta Tóth Gyula. A program folytatásának a vállalások végrehajtása az alapfeltétele lehet.
Ennek ellenére Ukrajnára jellemző, hogy amikor nagy baj volt, mindig készek voltak megegyezni az IMF-fel és ez a jövőben sem lesz másképpen, legalábbis a hvg.hu által megkérdezett másik szakértő szerint.
Az ukránok főként nyersanyagokat - köztük elsősorban acélt - és mezőgazdasági termékeket exportálnak. Az acélexport nagy súlya miatt az ország különösen érzékeny a globális növekedésre. Az acél legfőbb végső felhasználója az építőipar, ami a válságokkor visszaesik, és ezzel együtt az acél kereslete és ára is. Ezért volt az is, hogy 2008-ban a globális recesszió Ukrajnát érintette a legerősebben, a hrivnya árfolyamát pedig csak a válság előtti szinthez képest 80 százalékkal gyengébben sikerült újra rögzíteni.
Az államadósság már a GDP 40 százalékára emelkedett, és jelentős része devizaadósság. Ma a legfőbb acélkeresletet a kínai építőipar adja és egyre nagyobb az aggodalom, hogy az 2012-ben lelassul, ami újabb leértékelődési nyomást eredményezhet az ukrán devizán.
Horvátország
Horvátországban a magánszektor eladósodottsága jelentős, az államadósság lényegesen kisebb, mint a magyar – mondta Tóth Gyula. A horvátok eddig nem voltak benne IMF-programban, és ragaszkodtak ahhoz, hogy saját erőből finanszírozzák magukat. A decemberben beiktatott új balközép kormány a GDP 1,5-2,5 százalékát kitevő kiadáscsökkentést jelentett be, és reményei szerint a februárra elkészülő költségvetés megnyugtatja majd a piacokat.
Az Unicredit elemzője szerint Horvátországtól is (csakúgy, mint Magyarországtól és Ukrajnától) a versenyképességet javító strukturális reformokat várnak el: főként a közszféra, a munkaerő-piaci szabályozás, a nyugdíjrendszer, valamint az egészségügy régóta halogatott reformjait. A horvát költségvetési politikára az európai pénzügyi válságtól függetlenül is jelentős nyomás nehezedik, miután a kuna árfolyamát gyakorlatilag az euró mozgásához kötötték, így a deviza leértékelésére nemigen lehet számítani. 2013 közepén Horvátország belép az EU-ba: mivel bizonyos, a magán- és a közszféra együttműködésén alapuló PPP-projekteket a költségvetésen kívül számoltak el, ezért várható ezzel kapcsolatos költségvetési kiigazítás is.
Az országban nagy a turizmus súlya, feldolgozóipar viszont nincs, ellentétben a magyarországi, uniós szinten is hatékony feldolgozóiparral. Emiatt Horvátország kimaradt a régióra jellemző 2009-2010-es exportvezérelt kilábalásból, a GDP lényegében stagnál - tette hozzá másik elemzőnk. A válság kitörésekor 2008-2009-ben fegyelmezett volt a fiskális politika, sikerült is csökkenteni a hiányt, de a választások közeledtével elfogyott a lendület, így a hiány a GDP 6 százalékára emelkedett, az államadósság pedig a GDP 40 százalékára (az autópályakezelővel együtt 50 százalék) emelkedett.
Nagyon erősen menedzselt az árfolyamrendszer, mert mind az állam, mind a magánszektor adósságán belül magas a devizaadósság aránya. Horvátország számára azonban az IMF még hátravan, amennyiben az ország nyomás alá kerül - és ők meg is tudnak állapodni a valutaalappal. A horvát CDS-felár egyébként a magyarral kéz a kézben jár, noha most úgy néz ki, lehagytuk a horvátokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
