Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Moody's csütörtöki leminősítésével kapcsolatban megszólalt Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is, aki szerint ezzel "megérkezett a vég kezdete" és "Orbánékon nem látszik a felismerés". Az ex-miniszterelnök megragadja az alkalmat arra is, hogy felidézze, mi történt az előző IMF-csomagról szóló tárgyalások alatt.
"Az elmúlt tizenöt év legnehezebb helyzetébe kormányozta Orbán Magyarországot" - írja Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc, az MSZP-ből távozott és Demokratikus Koalíció néven új pártot létrehozó volt kormányfő.
"Az éveken keresztül erőfeszítés nélkül is erős Magyarországot ígérő miniszterelnöknek másfél év kellett ahhoz, hogy a 2010 elején még felminősítésre esélyes államadósságot befektetésre nem ajánlott bóvlivá züllessze. Nem kétséges, az IMF visszahívásával, a bóvlivá silányítással megérkezett a vég kezdete" - tette hozzá.
Orbán háborúja Gyurcsány szerint elbukott, a sérültek tömege meg nem tudja, mit hoz a jövő. Ami szerinte világos: éles gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ennek persze drámai társadalmi, politikai következményei lehetnek. A miniszterelnök mintha húzódozna a fel- és beismeréstől, de egy idő után nem lesz választása - írta Gyurcsány.
"Most hadd menjek vissza 2008-ig. Amikor 2008 októberében veszélyesen megingott a forint és zuhanni kezdett a legnagyobb magyar bank, az OTP részvényárfolyama, egyetlen éjszaka döntöttünk arról, kezdeményezzük a már benyújtott költségvetés átírását, és segítséget kérünk az IMF-től és az EU-tól. A sorrend nagyon fontos" - idézte fel az eseményeket Gyurcsány.
"Először döntöttünk a kiigazításról, és csak utána kértünk segítséget. Mire megérkezett az IMF és az EU delegációja, addigra készen voltunk egy 2009-re 600, a 2009-2011 közötti évekre összesen 1800 milliárd forintos kiigazító csomaggal. Ez a csomag, éppen azért, hogy ne tegyük lehetetlenné a későbbi növekedést, nem adóemeléseket, hanem költségcsökkentést tartalmazott. Ha úgy tetszik, fájdalmas lépéseket, mint például a közszféra bérbefagyasztását, vagy a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximálását" - írta a Facebook-bejegyzésben.
"Mindenkinek úgy tűnt, hogy a csomag elegendő és hatékony lesz, ezért pár nap alatt meg tudtunk állapodni tárgyalópartnereinkkel. Nem az IMF vagy az EU diktált, hanem a kritikus helyzet, mi meg értettük, hogy mit kellett tenni" - olvasható a bejegyzésben. "2009 elejére kiderült, hogy nem lesz elég, amit pár hónapja eldöntöttünk. Ezért egy újabb csomagról döntöttünk, és arról tájékoztattuk partnereinket. Akkor, 2009 februárjában a következő három évre újabb 1350 milliárd forintos kiigazítást kezdeményeztünk, olyan elemekkel, mint a nyugdíjindexálás szabályainak megváltoztatása, vagy a például a gázártámogatás csökkentése."
A volt kormányfő szerint a végén még ez sem volt elég, ezért egy harmadik, nagyjából 1000 milliárdos csomagot is kellett készíteni, de annak elfogadtatásához "nekem már nem volt többségem, és ennek felismerése után mondtam le. E harmadik csomagot aztán már a Bajnai-kormány vezényelte le" - tette hozzá Gyurcsány, aki szerint azokban a hónapokban azért volt könnyű együttműködni a nemzetközi partnerekkel, mert "mindig mi voltunk a kezdeményezők, mi tettük a dolgunkat, az IMF és az EU meg egyetértett velünk és tudomásul vette döntéseinket. Mi nem tőlük, hanem önmagunktól vártuk a megoldást. Így épült fel másfél év alatt a magyar gazdaságpolitika hitelessége, és hitték sokan 2010 tavaszán, hogy felminősítés jöhet."
"Orbánékon nem látszik a felismerés. Sőt, azt mondják, hogy sikeresek vagyunk, a régi politikát kell folytatni, ők nem változtatnak semmin. Vakok és süketek, esetleg csak dacosak. De nyugodtan mondhatom, én, aki sokat tárgyaltam az EU-val és az IMF-fel, ez így nem fog menni. Nem kellene több pofont kapni, hogy belássák: vége" - fejezi be a volt miniszterelnök.
A Moody's leminősítésével kapcsolatos összes hírünk itt olvasható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
