Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Országgyűlésnek a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okai feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága keddi ülésén a Bankszövetség mostani és korábbi elnökei szerint számos monetáris és gazdaságpolitikai ok játszott közre a folyamatban, de főleg az akkori magas forintkamatok idézték elő a lakosság nagyarányú deviza-eladósodását.
Az albizottság kedden hallgatta meg Patai Mihály mostani, illetve Erdei Tamás és Felcsuti Péter korábbi bankszövetségi elnököket. Mindhárom elnök azon a véleményen volt, hogy a folyamat elején egyáltalán nem látszott kockázatosnak a lakosság devizában történő eladósodása, mivel egészen az elmúlt évtized közepéig az volt a vélemény, Magyarország belátható időn belül bevezeti az eurót.
Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója szerint - aki a vizsgált időszakban a leghosszabb ideig volt a Bankszövetség elnöke - volt olyan időszak, amikor 15-16 százalék volt forinthitelek kamata, így igen népszerűek lettek az ügyfelek körében a devizaalapú kölcsönök. Kiemelte: ő úgy látja, hogy aki akkoriban devizában vett fel lakáskölcsönt, az évek során komoly nyereségre tett szert a kamatkülönbözetek révén.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
