Az egész országra kivetett különadókkal fizettetnék meg a kormánypártok a matolcsyzmus nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseinek az árát, amennyiben az Európai Bíróság úgy dönt, hogy az Orbán-kormány jogellenes döntéseket hozott és kártérítést kell fizetnie. Számításaink szerint ez akár 900-1000 milliárdos adóvonatkozást is jelenthet. A vonatkozó passzust az Alkotmányba csempésznék bele, egy olyan törvényjavaslat keretében, amely a kommunizmus idején elkövetett bűnök jogkövetkezményeiről szól.
Alkotmánymódosítással kívánja lehetővé tenni a kormány, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák.
Ezen kívül az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken – legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. Ennek nyilván az a célja, hogy az Orbán-kormány idején hozott költségvetési vonzatú törvények legalább "házon belül" ne kaphassanak léket. Mindez túlbiztosításnak tűnik, mert a következő tíz évben egyébként sincs annak valós esélye, hogy az államadósság a bruttó hazai termék felére csökkenjen.
A dologban az a legfurcsább, hogy a passzusokat a két kormánypárti frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által jegyzett Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései címet viselő, alapvetően a kommunizmus idején elkövetett bűnökkel és esetleges jogkövetkezményeivel foglalkozó törvényjavaslatba csempészték bele.
Huszonnyolcas cikkely, első bekezdés |
Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. |
Az áfán rögtön ki is próbálhatjuk
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az Európai Bíróság Magyarországot valamely általa már vitatott törvény miatt elmeszeli, akkor a parlament utólag ezen a címen hozzájárulást kérhet a bírság, jóvátétel stb. megfizetésére; amennyiben más célok terhére ezek az összegek nemigen pótolhatók. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség csak annyiban kapcsolódik a törvényjavaslat fő témájához, hogy egy következő bekezdésben a jogalkotónak azt is megengedi, hogy a kommunizmus üldözötteinek egyedi döntés alapján megállapított kárpótlása céljából hozzájárulást (adót) szedjen be.
A módosító indoklásában a benyújtók jelzik, a javaslatból nem következik, hogy az új hozzájárulás megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie. Ez az értelmezés jól illik az áfavisszatérítés ügyére: mint ismert, az Európai Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy fizesse vissza a cégeknek a jogtalanul visszatartott áfát. Amennyiben a parlament elfogadja az Alaptörvény módosítását, az adófizetőkkel akár 272 milliárd forintot is befizettethet a kormány.
Telekom, multik
A telekomadót az alaptörvény benyújtott módosítása alapján lehet, hogy szintén meg kell majd fizetniük a magyar adófizetőknek. Brüsszel ugyanis szeptemberben felszólította a kormányt, hogy törölje el a jogtalanul kivetett válságadót, különben az Európai Bíróság elé kerül az ügy, a kabinet viszont ragaszkodik az évi 61 milliárd forintos extrabevételhez. Ha az unió szája íze szerint végződik az eljárás, akkor a magyar államnak büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetnie a 2010-2012 között beszedett adót, ami összesen jóval több mint 200 milliárd forintos kiadást jelenthet.
A bizottság már vizsgálja az energiacégekre kivetett évi 70 milliárd forintos és a kereskedelmi láncokra kivetett évi 30 milliárd forintos válságadót. Ha ezeket is elbukjuk, több mint 300 milliárd forintot kell adóznunk helyette. Ezen kívül más adótörvényekkel is gond lehet. Brüsszelnek a pálinkafőzés tavaly szeptemberben életbe lépett adómentessége sem felelt meg, ugyanis nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal. Emiatt az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk, amiből szintén kikerekedhet egy büntetés.
Nyugdíjpénztárak, végtörlesztés, Malév
Nemcsak az elhibázott adók, hanem akár a Malév miatt is adózhatunk nemsokára a módosítás alapján. Az uniós szabályok miatt ugyanis a Malévnak lehet, hogy 100 milliárd forintot vissza kell majd fizetnie az államtól kapott - uniós szabályok szerint tiltott - támogatásokból, és erre jön még a bírság. A döntés még idén megszülethet.
A magánnyugdíjpénztárak szövetsége bepanaszolta az államot az Európai Bíróságon a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása miatt is. Ha a kormány elbukja a pert, tömeges kártérítési perek indulhatnak. A visszafizetendő összegről nincsenek becsléseink.
Probléma adódhat a kedvezményes végtörlesztésből is. A bankok ugyanis az Európai Bizottsághoz fordultak az ügyben, a bizottság pedig már jelezte aggodalmait emiatt (mint ahogyan az Európai Központi Bank is). Egy esetleges elmarasztalás költségvetési hatásait nehéz megjósolni, a bankok veszteségei az óvatos becslések szerint elérhetik a 100 milliárd forintot.Számításaink szerint legrosszabb esetben akár összesen 900-1000 milliárd forintot is előbb-utóbb ráterhelhetnek a lakosságra, illetve a vállalkozásokra alapvetően olyan törvények és intézkedések nyomán, melyek jogszerűségét már az elfogadásuk előtt sokan megkérdőjelezték, és figyelmeztették a kormányt a várható negatív következményekre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.