Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar összeomlás nincs olyan közel, mint egyre többen gondolják. Rövid kölcsönt mindig adnak a befektetők, van tartalékunk, a többéves adósságunk finanszírozása sem akadozik még, és a gazdaság pozíciója is jobb, mint 2008-ban volt. Viszont nem ártana egy hitelszerződés az IMF-fel: olcsóbban jönnénk ki, és talán le sem minősítenének minket.
Egyre több elemzői kommentár figyelmeztet a közelgő magyar öszeomlásra. Az államcsődöt vizionáló vélemények rendre a csütörtöki állampapír-aukció vészjósló eredményét említik. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap a meghirdetettől jelentősen elmaradó jegyzés miatt csökkentett összegben és magasabb hozammal tudott eladni 12 hónapos diszkont kincstárjegyet. Vagyis a befektetők egyre kevesebb pénzt hajlandóak kölcsönadni a magyar államnak, azt is csak sokkal nagyobb áron.
Aggodalomra adhat okot az is, hogy az állampapírpiacon hónapok óta növekszik a feszültség: október 27-én például a 40 milliárd forintnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegynek nagyjából a felét akarták megvenni a forgalmazók (vagyis romlott az aukció lefedettsége), emiatt az ÁKK az aukciót sikertelennek értékelte és egyetlen ajánlatot sem fogadott el.
Van tartalékunk
A legújabb jóslat szerint a magyar államcsőd akár január közepére bekövetkezhet, ha nem kérünk segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mert a kötvényaukciók tervezettnél alacsonyabb bevétele miatt egyre kevesebb a pénz az államkasszában, miközben egyre több nagy adósságunkat kell visszafizetnünk a következő időszakban. A Ténytár blog számításai szerint eddig a tervezettnél 120 milliárd forinttal kevesebb forrást sikerült bevonnia az ÁKK-nak, és november 16-án egy 260 milliárd forintos tartozásunk is lejár. Az igazán nagy veszély a blog szerint január 11-én jöhet, amikor 750 milliárd forint adósságunk jár le, mint írják, erre már biztosan nem lesz tartalékunk.
| Az államcsőd |
Államcsőd akkor következne be, ha az állam hosszú időn keresztül nem tudná eladni az állampapírjait, és ezen kívül semmilyen más eszközt, például egy Nemzetközi Valutaalaptól kérhető készenléti hitelkeretet sem venne igénybe, röviden nem jutna forráshoz sehonnan. Emiatt nem tudná megújítani lejáró adósságait (vagyis az új forrásból kifizetni a lejáró tartozásait), és egy idő után egyéb kötelezettségeit sem tudná teljesíteni (például nem fizetné ki az állami alkalmazottak bérét és nem tudná működtetni a közszolgáltatásokat). |
Az eddig meghiúsult kötvényaukciók alapján azonban korai még az állam fizetésképtelenségét valószínűsíteni rövid távon. Először is, van tartalékunk: a Magyar Nemzeti Banknál finanszírozási tartalékként használható, 2370 milliárd forintnyi kormányzati betét volt a szeptember végi adatok szerint.
Rövid távon nem fagyunk be
Azt nem tudjuk megjósolni, hogy a diszkont kincstárjegyek aukciói sorozatosan sikertelenül zárulnak-e a következő időszakban, viszont az állampapírpiac 2008. őszi befagyásából azt valószínűsíthetjük, hogy nem lesznek sikertelenek az aukciók hónapokon át (feltéve, hogy a 2008-asnál rosszabb helyzet nem áll elő a következő hónapokban). Ez azt jelenti, hogy a rövid távú forrásbevonást az állam feltehetően képes lesz megoldani (az más kérdés, hogy mennyiért, a hozamok ugyanis egyre feljebb mennek).
Amikor a magyar kötvénypiac 2008 őszén befagyott, akkor az állam csak az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat (vagyis az államkötvényeket) nem tudta eladni 2009 tavaszáig, ezért lett szükség az IMF-EU-hitelcsomagra. Az egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek viszont - leszámítva egy-két aukciót - az egész időszak alatt elkeltek. Vagyis 2008-ban nem is az állampapírpiac, hanem az államkötvénypiac fagyott le.
Jelenleg nem ilyen súlyos a helyzet: a november elején felkínált 3, 5 és 10 éves államkötvények elkeltek, a jelek szerint tehát a hosszú államadósság megújítása nem akadozik. Fontos megjegyezni azt is, hogy januárban már csak azért is valószínűtlen, hogy egy 750 milliárd forintos januári lejárat miatt csődhelyzet áll elő, mert jövőre összesen 735 milliárd forintnyi államkötvény jár le (egy része januárban, majd a többi áprilisban, júniusban, októberben és decemberben).
Egyébként a rövid lejáratú papírok eladásával most azért támadt nehézsége az államadósság-kezelőnek, mert a forgalmazók esélyesnek tartják a jegybanki kamat-emelést, és tartanak az ország leminősítéstől – véli némelyik szakértő. Most azért nem érdemes rövid lejáratú magyar papírt venni, mert egy kamatemelés és egy leminősítés után még magasabb hozammal lehetne.
Jól jönne az IMF
A magyar összeomlást megjövendölő kommentárokat még azzal is érdemes kiegészíteni, hogy a gazdaság fundamentumai lényegesen jobbak, mint 2008 októberében voltak. A folyó fizetési mérleg sokkal jobb állapotban van, miközben az MNB-nek is kétszer akkora a devizatartaléka, mint három éve ősszel volt.
Azt sem kell ugyanakkor elfelejteni, hogy a jövő évi költségvetési hiánycél tarthatósága bizonytalan, és az államadósság elleni háború is vesztésre áll. Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar országkockázati felár (az úgynevezett CDS) napok óta emelkedik és közel jár a 2009 tavaszán, a válság mélypontján elért 630 bázispontos történelmi rekordhoz (csütörtökön 570 bázispont volt).
A kockázati felárunk emelkedése, az európai adósságválság kockázatai és az emelkedő hozamok (ennélfogva a növekvő adósságterhek) miatt Magyarországnak jót tehetne egy készenléti vagy elővigyázatossági hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Jelenleg nem a nemzetközi finanszírozásra lenne szükségünk, hanem arra, hogy a megállapodásnak köszönhetően hazánkat biztonságosabbnak lássák. Például a nemzetközi hitelminősítők, illetve a befektetők, így elkerülhető lenne egy leminősítés, és csökkenhetnének a hozamok is. A hitelminősítők októberben végezték el esedékes vizsgálataikat Magyarországgal kapcsolatban, és e vizsgálatok eredményét valószínűleg november vége táján közzéteszik.
Lesz-e újabb IMF-hitel?
Valószínűleg nem lesz. Orbán Viktor csütörtökön Londonban tartott előadásában azt mondta, hogy a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalap "nagylelkűsége" helyett a piaci finanszírozást részesíti előnyben. Ez "nagyon kockázatos döntés volt", de helyes döntés is, amint az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják - mondta Orbán Viktor.
Matolcsy György szerint a gyengeség jele lenne az IMF-hez fordulni. Járai Zisgmond ugyanakkor azt mondta, nem kizárt egy újabb IMF-hitel. Ezt azonban később Kósa Lajos igyekezett cáfolni. Nem is tervezünk ilyet – mondta Kósa, majd hozzátette: „ha ezt választanánk, akkor még inkább belesodródnánk abba, amiből inkább ki akarunk jönni".
Cséfalvay Zoltán sem ért egyet azzal az elemzői véleménnyel, hogy Magyarországnak szüksége lenne készenléti IMF-hitelre, hiszen a hitelminősítők által figyelt mutatók közül jelentősen csökkent az államadósság, stabil a növekedés, és három százalék alatt van az államháztartási hiány, miközben a nagy szerkezeti reformok is elindultak - mondta az NGM államtitkára 2011. október 5-én a Gazdasági Rádiónak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
