Úgy tűnik, hogy a gyógyszerkassza idei megszorítása csak kezdet volt, a betegeknek és a gyógyszeripar szereplőinek az igazi húsba vágó intézkedések jövőre lépnek életbe. Az egészségügyi államtitkárságnak szeptember végéig kellett elkészítenie a Széll Kálmán-terv (SZKT) gyógyszerkasszát érintő intézkedéseinek második csomagját, amelyet a héten társadalmi egyeztetésre is kiküldtek, a kormány honlapján pedig a részleteket kivonatolva nyilvánosságra is hozták.

A kormány még tavasszal döntött arról, hogy két év alatt 120 milliárdot kell megtakarítani a 343 milliárdos gyógyszerkasszán, mégpedig úgy, hogy a betegterhek ne növekedjenek. A tapasztalatok azt mutatják, mindez nem volt több kommunikációs trükknél: a koleszterincsökkentő gyógyszerek jelentősen drágultak, az új támogatási rendnek köszönhetően 908 vényköteles gyógyszer ára csökkent, ugyanakkor közel ennyi medicina drágult. Azaz, aki nem működik együtt a kormánnyal, ragaszkodik a gyógyszereihez és nem a preferált készítményt veszi be, annak sokkal többet kell fizetnie.

A júliusban életbe lépő 11 pontos csomag idén arra volt elég, hogy a gyógyszerkassza alultervezéséből kialakult 25,9 milliárdos lyukat betömjék, ám a kormány azzal számol, hogy a konvergenciaprogram szerint jövőre esedékes 83 milliárd forintos megszorítás közel kétharmadát ezek az intézkedések adják. Ezt fejeli meg jó esetben az a 32 milliárd forintos megtakarítási csomag, amelyet most dolgozott ki az egészségügyi államtitkárság, és amelyet Orbán Viktor már februárban megelőlegezett.

Túry Gergely

"Aki elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz" – mondta évértékelőjében a miniszterelnök.

Leszoksz vagy fizetsz!

A jövőre életbe lépő tervek szerint ugyanis azok a szív- és érrendszeri, krónikus tüdőbetegségben vagy cukorbetegségben szenvedők, akik nem tartják be a kormány által előírt terápiát, drágábban kapják meg a gyógyszereiket. Az ellenőr a háziorvos lenne, aki az E-recepten keresztül látná, mikor váltja ki a beteg a gyógyszert, részt vesz-e a jogszabályban előírt életmód-változtató programon, és ennek köszönhetően valóban jobbak-e az értékei.

Az már most megjósolható, hogy a beteg a drágább gyógyszere miatt a háziorvoson vezeti le a dühét, és nem az ötlet kitalálóján. Mindez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a dohányzó krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedőknek leszoktató programon kell részt venniük. Ha ezt nem teszik meg, vagy azután is dohányoznak (és ezt az orvos is jelenti), akkor az 1500 forintos gyógyszert 6700 forintért kaphatják meg. A kormány szerint erre azért van szükség, mert a tízmilliárdokat dob ki az állam feleslegesen a beteg-együttműködés hiánya miatt, ráadásul így 2 milliárd forintot megtakaríthatnak a kasszán. Más kérdés, ilyen feltételek mellett mennyire mérgesedik el az orvos és beteg közti kapcsolat, illetve, hogy a páciens ezek után kiváltaná-e a gyógyszereit.

Még tovább szigorítaná a kormány az egyedi méltányosság szabályait. A ritka betegségben szenvedők támogatás nélküli, drága készítményeihez az OEP bizonyos esetekben adott hozzájárulást, ám 2010 óta az azonos hatóanyaggal végzett terápia esetében mindössze 50 főnek. Most ezt szigorítanák meg úgy, hogy az OEP eldöntheti, vagy 50 főnek segít, vagy betegenként évi 8 millió forintot ad. Tavaly egyébként közel 2800 beteg kapott egyedi méltányosságot 5,53 milliárd forint értékben. A mostani szigorítással két év alatt 5 milliárd forintos megtakarításra számítanak. A közgyógyellátottak esetében pedig még szélesebb körben határoznák meg, hogy mi az a gyógyszer, amit kvázi ingyen kaphatnak meg.

Túry Gergely

Lényeges változást jelenthet az is, hogy a kórházban beadott infúziós, injekciós és drága onkológiai készítményekért heteket is várni kell majd. Számos készítményt ugyanis az eddigi járóbeteg-finanszírozásból átsorolnak kórházi finanszírozásba, azaz amit eddig a gyógyszerkasszából fizettek, azt most a kórházaknak kell állniuk. Igaz, a kormány információink szerint nem az egészségügyi intézménnyel fizettetné ki a számlát, hanem az OEP a nagykereskedővel vagy a gyártóval egyezne meg. Hogy ez pontosan mit jelent, azt az általunk megkérdezett szakemberek sem értették.

Elképzelhetőnek tartották, hogy ez lehet az előfutára az "eredményesség" alapján történő támogatásnak. A tervek szerint jövőre az állam akkor fizetné ki a rákbetegek kezelését, ha az sikeres. Azaz a kezelést tulajdonképpen a gyártónak kell előfinanszíroznia, és ha beválik, akkor az állam is beszáll a készítmény támogatásába. Kérdés viszont, hogy ekkora kockázatot melyik piacon működő vállalkozás mer vállalni.

Csőd jön, de kinek?

Az SZKT miatt nem lesz életbiztosítás a gyógyszeriparban dolgozni: azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a 34 ezer dolgozóból hányat menesztenek az intézkedések miatt. Egyelőre azt sem lehet megmondani, hány patika fog bezárni, és emiatt hány beteg jut majd hozzá nehezebben a gyógyszerekhez. De az biztos, hogy utóbbival a kormány is számol, emiatt nem túl piacbarát mentőövet dob azoknak a patikusoknak, akik egyetértenek a kormány mottójával, „az egészségügy nem üzlet”.

Azzal, hogy az állam az olcsó gyógyszereik irányába tereli a lakosságot, hogy a patikákból kórházi finanszírozásba sorol át bizonyos készítményeket, hogy a közgyógyellátási szerek ára csökken, illetve, hogy a nagykereskedők a gyártóktól kapott kedvezmények csökkentését a patikusok kedvezményének csökkentésével kompenzálja, az idei 3,6 milliárd forintos árrés-kiesés mellett jövőre ennek háromszorosával számolhatnak az amúgy is fizetési nehézségekkel küzdő patikák.

Túry Gergely

Éppen ezért, hogy folytassák az antiliberalizációs törekvéseiket, a gyógyszertárláncokra különadót vetnek ki. Mindezt azzal indokolják, hogy a gyártók és a nagykereskedők a megszorongatás eredményeképpen erőteljesebben fogják behajtani a gyógyszertáraktól a kintlevőségeiket. Elnézőbbek lesznek a kormány szerint viszont az általuk üzemeltetett patikákkal. Ezért a vidéki, családi tulajdonban lévő patikusokat akarják jobban támogatni, mégpedig úgy, hogy a most is létező szolidaritási díjat nem az egyes gyógyszertáraknak kell a forgalmuk után fizetni, hanem az azonos adószámon működő vállalkozások, patikaláncok közfinanszírozott forgalma alapján. Ráadásul a 6 százalékos mértéket 8 százalékra emelnék. Az ebből befolyó összeget pedig a kis forgalmú, vidéki patikák között osztanék szét.