Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar cégvezetők döntő többsége szerint nőni fognak az energiaárak a következő fél évben, s csak hat százalékuk számít csökkenésre - derül ki a Policy Agenda-Ipsos kutatásából.
A Policy Agenda szerdai közleménye szerint a megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége, 82 százaléka az energiaárak növekedésére számít a következő fél évben, közülük 29 százalék jelentős mértékű drágulásra. Ezzel szemben mindössze 6 százalékuk várja az energiaárak csökkenését.
Az energiaárak rövidtávú emelkedését jóslók a legnagyobb, 60 százalékos arányban a magyar kormányt okolják a várható drágulásért. A második és harmadik helyen szinte holtversenyben, 57-56 százalékban az energiaszolgáltatókat említik, valamint a negatív világpiaci hatásokat. Kevesebben, 30 százaléknyian gondolják, hogy az energiaipar növekvő előállítási, beszerzési költségein is múlhat a drágulás. Azt pedig még kevesebben, 8 százaléknyian hiszik a kutatás szerint, hogy csökkenő belső piaci kereslet áll a várt energiaár-növekedés mögött. A kutatás során egy válaszadó több lehetséges okot, felelőst is választhatott.
A válaszadók szerint az állami szerepvállalás sokféleképpen valósulhat meg az energiapiacon. Az egyik lehetőség az állam "piaci" szereplőként, szolgáltatóként történő jelenléte. Ugyanakkor a kutatás alapján a kis- és közepes cégek (kkv) vezetői szkeptikusak atekintetben, hogy lehet-e a közvetlen állami jelenlétnek árcsökkentő hatása: összesen közel négyötödük van azon az állásponton, hogy egy állami tulajdonú szolgáltató nem képes alacsonyabb áron elérhetővé tenni a szolgáltatásait, mint az azonos piaci környezetben működő többi szolgáltató. Ők legnagyobb arányban, 34 százaléknyian azzal érveltek, hogy azért nem képes erre, mert az állam általában nem jó tulajdonosa a cégeknek. De közel ennyien, 27 százaléknyian mondták azt is, hogy azért nem képes alacsonyabb áron szolgáltatni az állam, mert kénytelen piaci alapon működtetni a céget. További érv volt még, hogy az állam számára is fontos az osztalék a költségvetési bevételek bővítése miatt (17 százalék).
A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el. A kérdezést szeptemberben az Ipsos közvélemény kutató cég végezte az on-line vállalati panelen keresztül.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
