Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jövőre Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) egy százalékos csökkenés és az idei szint között alakulhat Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybank elnök, korábbi ipari miniszter szerint. A szakember egy csütörtöki budapesti találkozón azt is mondta, hogy a költségvetés jövőre korrekcióra szorulhat.
Bod Péter Ákos szerint alacsony szinten maradhat a fogyasztás, és a beruházások bővülése sem várható jövőre.
A végtörlesztéssel kapcsolatban elmondta: fontos és szükséges, ha a túlhitelezett háztartások megszabadulnak hiteleik egy részétől, a túlnőtt banki mérlegfőösszegek pedig összezsugorodnak. A fogyasztásra viszont negatívan hathat a program sikere, ha sokan választják ezt a lehetőséget.
A kormányzati intézkedések közül pozitívan szólt a munkába való visszaterelés erős szándékáról, a középosztály megerősítéséről, valamint arról a kormányzati törekvésről, hogy a termelő szektorok nagyobb bátorítást kapjanak.
Szerinte azonban nem sikerült a növekedés beindítása. Hozzátette: mivel a kormánynak ez volt a terve, ebből azt kell leszűrni, amit már nyáron lehetett látni, és ősszel még világosabb lesz, hogy "ez a növekedésélénkítő politika megbukott, ezért feltételezem, hogy személyi következményei lesznek, és át kell alakulnia a kormányzati struktúrának is akár, ami személyi változásokkal jár". Azt mondta: egy kis országban a személyi változások általában politikai irányváltást hoznak.
Mint mondta: a magyar társadalomnak és gazdaságnak erős az adaptív képessége, gyorsan tud alkalmazkodni a változó környezethez. Kiemelte a jól képzett munkaerőt, illetve a 300 forintos euró nyújtotta költségelőnyöket. Egyebek mellett ezek alapján szerinte a magyar gazdaság kilátásai nem rosszak, ám a jelenlegi szakasz, csakúgy, mint máshol, rendkívül nehéz.
Szerinte újabb keresési szakasz jön, a korrekció korrekciója: 2010 korrekció volt, 2012-ben is korrigálni kell ezt a másfél évet.
Magyarország a rendszerváltás idején sztár volt, most pedig "helyzet van". A magyar adósságkockázati besorolás alapján Magyarország egy fokozatra van a bóvli kategóriától, a hitelkondíciók, a kockázati felárak alapján is azt kell mondani, hogy "helyzet van" - tette hozzá.
Úgy vélte, "azok az intézkedések, amelyek születtek, roppant vitathatók". Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedéseket, a kilakoltatási moratóriumot, a végtörlesztési törvényt, illetve az egykulcsos szja bevezetését.
A devizahitelezéssel kapcsolatban azt mondta: szerinte nem véletlen, hogy Magyarországon van ilyen probléma, és például Csehországban nincs. Ott, ahol az inflációt sikerült visszaszorítani, ott a nominális kamatszint viszonylag alacsony, ez a cseh eset, ezért egy cseh polgárnak nem jut eszébe, hogy ne cseh koronában vegye fel a lakáshitelét. Ez a probléma magyar, román, lengyel probléma, ezekben az országokban társadalmi méreteket öltött ez az ügy. Magyarországon ez nem lett volna, ha a magyar nominális kamatszint nem lett volna ilyen magas - tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
