Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Moszkvát a Jukosz olajvállalat felszámolásáért, bár a bíróság szerint az orosz hatóságok nem szándékosan követtek el jogsértést a Jukosz felszámolására és eszközkészletének lefoglalására. Az óriási kártérítés ügyében még nincs döntés.
A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság kedden elmarasztalta Oroszországot Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajcég volt főrészvényese keresetére azért a jogsértő eljárásért, amely a kőolajipari konszern felszámolásához és vezetőinek bebörtönzéséhez vezetett, a bíróság ugyanakkor elnapolta a döntést a vállalatot megillető kártérítés ügyében. A volt vezetés 98 milliárd dollárt követel, amely összeg megközelítőleg Oroszország éves védelmi kiadásai duplájának felel meg. A strasbourgi testület hatvanéves fennállása óta ez a legmagasabb összeg, amelyről döntenie kell - emlékeztetett a Le Monde című párizsi napilap.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésében megállapította, hogy az orosz hatóságok nem szándékosan követtek el jogsértést a Jukosz felszámolására és eszközkészletének lefoglalására, mindazonáltal nem hagytak elég időt arra, hogy a vállalat 2000-ben megfelelően elkészíthesse adóügyi dossziéját.
A megfellebbezhető döntésben az európai bírák Oroszországot elítélték a tulajdonhoz való jog megsértése miatt, a 2000-2001-es adóügyi kiigazítások keretében megállapított büntetések kiszámolását és kiszabását érintően. Nem látták ugyanakkor bizonyítottnak az olajcég volt vezetőinek azon állításait, miszerint a Jukosz vagyona ellen "burkolt kisajátítást" hajtottak végre, és hogy a "társaságot szándékosan tették tönkre".
A Jukosz hanyatlása 2003 nyarán kezdődött. A társaság ellen ügyészségi eljárás indult, miután vezetője, Mihail Hodorkovszkij nyilvánosan közölte, hogy a 2003. decemberi helyhatósági választásokon két ellenzéki pártot fog támogatni. Moszkvában abban az időben azt is szinte kész ténynek tekintették, hogy a leggazdagabb orosz olajbáró 2008-ban indulni fog az elnökválasztáson.
Hodorovszkijt 2005 májusában nyolc év szabadságveszésre ítélték pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért, majd 2006-ban 14 külföldi bank kezdeményezte a Jukosz csődjének kimondását, mivel a társaság nem tudta törleszteni a bankkonzorciumtól 2003-ban felvett, 1 milliárd dolláros kölcsönt. A külföldi bankok ezt követően eladták a konzorciummal szembeni követelésüket 482 millió dollárért az orosz állami Rosznyefty olajtársaságnak, amely így az orosz adóhivatal után a második legnagyobb hitelezőként folytatta a csődeljárás kezdeményezését. A Jukosz felszámolása 2007 novemberében befejeződött: a követelések 8 százalékát nem tudta a csődbiztos kifizetni a hitelezőknek, és zömmel az állam, illetve néhány nagyvállalat nem kapta meg követeléseit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
