Nem rohannak a devizahitelesek a kormány árfolyam-rögzítési programjába a bankok első tapasztalatai szerint. Az adósoknak úgy kellene dönteniük, hogy nem tudhatják előre a rögzítés alatt felhalmozódó forinttartozás végösszegét. Emiatt nagyon kockázatos a kormány mentőötlete, hiszen az új hitelt három év múlva el kell kezdeni törleszteni, egy árfolyamvédelem nélküli devizahitel és ki tudja, milyen forintkamatok mellett. Összeszedtük, milyen procedúrára, mekkora költségekre és milyen kockázatokra számíthat egy devizahiteles, aki az árfolyamrögzítést választja. A hvg.hu kisokosa.
A jelek szerint nem rohannak a devizahitelesek tömegesen a kormány védőernyője alá: a hvg.hu által megkérdezett bankok válaszai alapján kevesen érdeklődnek az árfolyamrögzítés lehetősége iránt. A CIB banknál például a péntektől igényelhető árfolyamrögzítésről eddig országos szinten összesen 140 ügyfél kérdezősködött, és csak két igénylést regisztráltak. Az AXA Banknál az elmúlt napokban nagyjából 2-300 fő érdeklődött naponta.
A CIB előzetes felmérései is alacsony érdeklődést mutattak: augusztus elején a fizetési késedelembe esett ügyfelek 14 százaléka igényelte volna az árfolyamrögzítést, és 27 százalékuk ingadozott. A nem késedelmes ügyfelek közül viszont mindössze 4 százalék élne a lehetőséggel, ami kevesebb, mint a júniusban mért 6 százalék. A Budapest Bank néhány hete szintén azt találta, hogy az ügyfelek kevesebb mint 10 százalékát érdekli a program. Az alacsony érdeklődés miatt az általunk megkérdezett bankok többsége nem tervez meghosszabbított nyitva tartást.
Ilyen procedúrára számíthat
Mindegyik nagyobb pénzintézetnél a bankfiókokban, a telefonos ügyfélszolgálaton és a bank honlapján lehet tájékozódni. Ezt követően a rögzített árfolyamon való törlesztést írásban kell kérni egy igénylési nyomtatványon - ezt akár postán is el lehet küldeni, de az ügyletbe bevont valamennyi szereplőnek alá kell írnia a papírt -, abban a fiókban, amelyhez a hitelszerződés tartozik.
Mennyibe kerül? |
A közjegyzői díj 15-30 ezer forint lehet, de ez még változhat, a kormány azt ígérte, csökkentik, a közjegyzők 10-20 ezer forintig lemennének. A hiteles tulajdoni lap 3600 forintba kerül. A bankok szerződésmódosítási díjat az árfolyamrögzítésről szóló törvény szerint nem kérhetnek. A törvény azt is kiköti, hogy a hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén az ügyleti kamaton kívül egyéb járulék és díj az ügyfelet nem terheli. |
A nyomtatványhoz csatolni kell a fedezeti ingatlanok, teljes, hiteles tulajdoni lapját is, ami 15-30 napnál nem régebbi (ez bankonként eltérő lehet). Ha a fedezeti ingatlanon más bank jelzálogjoga is látható, akkor az ehhez tartozó hitelről is kell vinni egy igazolást, hogy nincs 90 napon túli késedelemben. Kellenek még személyes adatokat igazoló iratok (személyi igazolvány, illetve jogosítvány vagy útlevél, lakcímkártya és adókártya), szintén az ügyletbe bevont összes szereplőtől.
Ezt követően a bank az igényeket megvizsgálja (ami általában néhány hetet is igénybe vehet, de vannak bankok, amelyek gyorsabb ügyintézést ígérnek), és amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel az ügylet, szerződéskötés következik a bankfiókban. Ezután az ügyfélnek közjegyző előtt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot kell tennie (vagyis a nyilatkozatot el kell vinni egy közjegyzői irodába és hitelesíttetni kell), majd a nyilatkozatot el kell juttatni a bankhoz.
Mikortól csökkenhetnek a részletek? |
A törvény szerint a tartozáselismerő nyilatkozat beérkezése után a második törlesztőrészlet számolható rögzített árfolyammal. Mivel már augusztus közepe van, ez legkorábban szeptember második felében lehetséges. Feltéve, hogy az adós a közokiratot még augusztusban be tudja nyújtani, és az augusztusi törlesztési napja még ez után következik.
Erre az AXA, a CIB, az FHB, a K&H, az MKB, a Raiffeisen és az Unicredit hiteleseinek van esélye, ezeknél a pénzintézeteknél a törlesztés arra a napra esik, amit a szerződésben rögzítettek, vagy amikor folyósították a hitelt. Az OTP minden hónap 4-én, a Budapest Bank 10-én, az Erste pedig 15-én szedi be a törlesztőrészleteket, így náluk leghamarabb az októberre eső törlesztőrészletet lehet rögzített árfolyamon fizetni. |
Fontolja meg!
A bankok adósaik figyelmét felhívják arra, hogy a csökkentett törlesztőrészlet fejében összességében jóval többet fognak fizetni, mint ha nem veszik igénybe az árfolyamrögzítést. Így csak azoknak éri meg a program, akik már fizetőképességük határán mozognak, és attól tartanak, hogy a további svájci frankerősödés miatt késedelembe esnének.
A védelmi időszak lejártával viszont vállalniuk kell, hogy devizahitelük mellett elkezdik törleszteni a piaci és a rögzített árfolyam különbségéből a gyűjtőszámlán felhalmozott forinttartozást (amire a program ideje alatt kamatos kamatot számítanak fel, tehát a tőketartozáshoz három havonta hozzáírják a kamatot és mindig az így gyarapodó, teljes összeg kamatozik tovább). Ha valaki 90 napnál tovább nem törleszt, mindkét hitelt felmondja a bank, és egy ősszegben vissza kell fizetni az összes tartozást. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ehhez hozzáadódhat a devizahitel törlesztőrészletének emelkedése is, hiszen az árfolyamvédelem három év után megszűnik, így az adós ismét ki lesz szolgáltatva az aktuális piaci árfolyamnak.
A gyűjtőszámlahitel végösszege egyfelől a devizaárfolyam alakulásától függ: minél tovább és minél nagyobb a különbség a rögzített és a piaci árfolyam között, annál több tartozás gyűlik össze. A gyűjtőszámlahitelt emellett befolyásolja a kamatozás is, ami a védelem időszakában a hármhavi budapesti bankközi kamat (ez az úgynevezett BUBOR), a védelem után pedig a bank által alkalmazott piaci forintkamat (jelenleg ez 9-10 százalék között mozog).
Ez tehát azt jelenti, hogy nem lehet pontosan tudni, mekkora lesz a törlesztőrészlet az árfolyamrögzítést követően. Ezért a bankok arra kérik ügyfeleiket, gondolják meg, milyen anyagi helyzetben lehetnek három év múlva, és képesek lesznek-e törleszteni egy magasabb törlesztő részletet (a védelmi pénz a svájci frankhiteleseknek végül milliós nagyságrendű is lehet). Meg kell jegyezni, a kormány jövő héten dönthet arról, hogy a törlesztőrészletek csak 15 százalékkal emelkedhetnek a rögzítés után, ezen felüli emelkedésnél a bankoknak a futamidőt kellene megnyújtani.
Saját csomagokat is kínálnak
Fontos azt is mérlegelni, hogy átmeneti vagy tartós, kisebb vagy nagyobb összegű fizetési könnyítésre lenne szükség, az állami program ugyanis nem túl rugalmas: ha az adós belép, 36 hónapig benne marad, és végig a megszabott 180 forintos svájci frank vagy 250 forintos euróárfolyamon kell törlesztenie, illetve ehhez képest gyűlik a tartozása a különbségből. A bankok az állami konstrukció mellett saját könnyítéseket is kínálnak.
Az OTP az államihoz hasonló árfolyamrögzítést ajánl, de magasabban rögzíti az árfolyamokat. Az Unicredit ügyfeleinek az adós pénzügyi helyzete alapján kidolgozott egyedi könnyítéseket kínál (ezekhez szintén szerződést kell módosítani, és közjegyzői okiratra is szükség van). A leggyakoribb megoldás a türelmi idő (a tőke fizetésére kétéves felső határral) és a futamidő-hosszabbítás, melyek lehetővé teszik a havi törlesztő-részlet ideiglenes csökkentését.
Az AXA a kormányzati csomagot csak azoknak ajánlja, akik valamilyen feltétel miatt nem felelnek meg a bank saját programjának. Ebben a lehetőségekhez mérten az ügyfél választhatja meg a forint törlesztőrészlet mértékét, amelyet aztán a futamidő teljes egészére rögzítenek. Ettől kezdve a törlesztőrészletek a rögzítetthez képest plusz/mínusz 10 százalékos sávban mozoghatnak, a lejárati dátum pedig ehhez mérten nő vagy csökken viszont. Ez a módszer az árfolyammozgások mellett a kamatváltozások ellen is véd.
A Budapest Banknál az árfolyamrögzítés mellett áthidaló kölcsönt kínálnak, amelynek lényege, hogy az ügyfélnek 12-36 hónapon keresztül csökkentett törlesztőrészletet kell a banknak fizetnie. Az eredetileg fizetendő teljes törlesztőrészlethez a hiányzó összeget havi szinten a bank az Áthidaló kölcsön összegéből pótolja. Emellett lehet 60 havi tőkefizetési moratóriumot, futamidő-hosszabbítást és halasztást (a törlesztés átmeneti felfüggesztését) kérni, vagy a devizahitelek forintra váltását kérni.
A CIB az adós helyzete alapján futamidő-hosszabbítást vagy tőkemoratóriumot ajánl, illetve egy hitelátstrukturálásra épülő konstrukciót, amely nem jár az árfolyamkockázat megszűnésével, viszont az eredeti törlesztőrészlet 75, 50 vagy akár 25 százalékra is csökkenthető.
A Raiffeisennél futamidő-meghosszabbítást, jelzálog-fedezetes vagy anélküli adósságrendezést (ez egy áthidaló hitel), a törlesztőrészlet átmeneti csökkentését kínálják az adósnak. A törlesztés átmenetileg 0-50 százalékkal, illetve munkanélküliség, vagy egyéb váratlan élethelyzetben akár 70 százalékkal is csökkenthető. Opcionális lehetőség még a devizaalapú hitel forintra váltása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.