Szűkebb körű megbeszélésekkel kezdődött az euróövezeti országok vezetőinek csütörtöki találkozója, amelynek fő célja, hogy kidolgozzák a Görögországnak újabb pénzügyi támogatást nyújtó program fő elemeit.
Az eseményen jelen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Előző este Merkel és Sarkozy már megállapodott egy közös tervezetben. Ebben sajtóértesülések szerint egyebek között a magánbefektetők közreműködésének módozatairól, valamint a görög államadósság átütemezésének elutasításáról esik szó.
A nemzetközi pénzügyi piacokon - a legalábbis részleges fizetésképtelenség közeledésével gyanúsított - Görögország helyzetének tartósabb rendezése kulcsfontosságúnak tűnik ahhoz, hogy az euróövezeti országok iránti teljes bizalom visszatérjen.
Az EU-tagországok pénzügyminiszterei tíz nappal ezelőtt már kilátásba helyeztek néhány olyan intézkedést - köztük az uniós pénzügyi stabilitási mechanizmus rugalmasabbá tételét -, amelyek segíthetnek abban, hogy a válság más euróállamokra való átterjedésének veszélye távolabb kerüljön.
Juncker a mostani ülés előtti nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Brüsszelben a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhető lenne, hogy "kéthetente találkozzanak", és "új elemeket adjanak hozzá" a korábban elhatározottakhoz. A csütörtöki euróövezeti csúcs - amelyet megelőzően több résztvevő bizakodónak mondta magát a megállapodással kapcsolatban - az előzetes tervek szerint a kora esti órákban ér véget.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.