Az Autonómok és az MSZOSZ csak tüneti kezelésnek tartják a parlament előtt lévő bérkompenzációs javaslatot, mivel az alacsony keresetűek nettó bérének szinten tartása nem elég a reálkeresetek csökkenésének megállításához, a Munkástanácsok ezzel együtt pozitív, kedvező lépésnek tartja az elképzelést.
Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő közös törvényjavaslata szerint a kormány rendeletben állapítaná meg, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen 2012-2013-ban. A kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhatna közbeszerzésen, és nem kaphatna állami támogatást.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a tervezett lépés annak beismerése, hogy a kormány szakmaiatlan és rossz döntést hozott az egykulcsos szja bevezetésével. Az elnök ismételten igazságtalannak és aránytalannak nevezte az új adórendszert, amely véleménye szerint a "kormány torkán akadt". A 16 százalékos szja bevezetésével véleménye szerint a kormány a munkavállalók kétharmadának ártott, és a mostani tervezet sem a kormány munkavállalók iránti felelősségét tükrözi, csupán azt, hogy "fut a pénze, az elmaradt adóbevételek után".
A nettó bérek szinten tartása mellett még évekig csökkenhet az alacsony keresetűek reálbére, mindezt azért, hogy a magas keresetűek "például a kormány tagjai még jobban keressenek" - vélekedett.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azonban a munkavállalók számára kedvezőnek tartotta az elképzelést, ezért üdvözölte a javaslatot. Elismerte ugyan, hogy a nettó keresetek szinten tartása még nem jelent reálszinten emelkedést, de úgy vélte, hogy a lassuló inflációnak köszönhetően a reálbérek csökkenése is lassul, és mértéke is sokkal kisebb lesz, mint a nettó emelése nélkül. Ez mindenképpen pozitív a munkavállalóknak - jegyezte meg. Kifejtette: hasonló szankciók már korábban is voltak, azonban felpuhultak. A bér azonban az a téma, ahol érdemes keményebben fellépni - hangsúlyozta.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is úgy vélte, hogy nem a tüneteket, hanem az okot kellene orvosolni: az adójóváírás megszüntetésének ütemét kellene lassítani. Az elnök szerint a javaslatból a költségvetési kiadáscsökkentés célja látszik, illetve az, hogy ezt a terhet a vállalkozásokra hárítja a kormány. A munkavállalók vesztesége továbbra is megmarad: ha kompenzálják is egy részét, a reálkeresetek akkor is csökkennek. Ezért a konföderáció a bértárgyaláson továbbra is határozottan lép fel a reálkeresetek növelése érdekében - tette hozzá.
Az elnök attól is tart, hogy a növekvő vállalkozói terhek miatt munkahelyek szűnnek meg, illetve növekedhet a fekete- és szürkegazdaság. Hangsúlyozta: az MSZOSZ nem a nettó keresetek emelése ellen emel szót, de úgy látja, hogy a mostani javaslat gyengíti a reálbérek növelésért folytatott küzdelemben a szakszervezet pozícióit. Megerősítette: az adójóváírást ki lehet vezetni egy adórendszerből, de nem az egykulcsosból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.