A Magyarországra akkreditált kanadai, amerikai, brit és ausztrál nagykövetek hiányolják a párbeszédet az országukból érkezett és itt működő vállalatok között, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatóságát. Szerintük e hiányosságokat Magyarországnak minél előbb pótolnia kell ahhoz, hogy vonzóbbá válhasson a külföldi befektetők számára. Egyhangúan úgy látják, a rendszerváltás időszakának lelkesedése, derűlátása és tenni akarása 2011-re szinte teljesen szertefoszlott.

Tamara Guttman kanadai nagykövet

Kanadai Nagykövetség

Magyarország az elmúlt időszakban meglehetősen vegyes képet mutatott – kezdte mondandóját Tamara Guttman, kanadai nagykövet, aki azért rögtön azt is hozzátette, hogy kanadai vállalatok már régóta és sikeresen működnek Magyarországon. Az észak-amerikai ország diplomatája szerint a külföldi vállalkozások szemében mindenképpen előnyt jelent, hogy üzleti partnerük az Európai Unió tagállama.

A kérdés az, hogy Magyarország az uniós együttműködésben merre és mennyire halad. A nagykövet szerint ugyanis nem mindig világos az irány. Megállapítására példaként a diplomata egyebek mellett az új alkotmányt említette. Úgy véli, aggodalomra adhat okot, hogy Magyarország az uniós versenytársakhoz, de még a környező országokhoz viszonyítva is sokat vesztett a versenyképességéből; ezt pedig mielőbb pótolni kell.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete

Amerikai Nagykövetség

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete szerint Magyarországot a földrajzi fekvése, a képzett munkaereje, s megfelelő infrastruktúrája vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára. (Közlése szerint az USA-beli cégek jelenleg 9 milliárd dollárnyi érdekeltséggel rendelkeznek a magyar piacon.) A diplomata hangsúlyozta: Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt többször járt, s zömében kellemes és jó tapasztalatokat szerzett. Ám az utolsó esztendőkben érezni lehetett, hogy gondok vannak. A külföldi befektetőknek ma már a korábbinál komolyabb költségelemzéseket kell végezniük, mielőtt belevágnak egy beruházásba. Be kell látni, hogy a nemzetközi pénzügyi és valutaválság Magyarország gazdaságát érzékenyebben érintette, mint sok másik uniós tagállamét. Emiatt az itt lévő vállalatoknak is újra és komolyabban felül kell vizsgálniuk a költségszerkezetüket, egyébként a cégek nem lesznek képesek felelős döntést hozni. „És ez nem érzelmi kérdés, hanem komoly befektetői mérlegelés” – fogalmazott a nagykövet-asszony.

Greg Dorey, Nagy-Britannia és Észak-Írország nagykövete

Angol Nagykövetség

Az új évezred a magyarországi versenyképesség számára egyértelműen hanyatlást hozott – állapította meg hozzászólásában Nagy-Britannia és Észak-Írország nagykövete. Greg Dorey ennek kapcsán megjegyezte, hogy a World Economic Forum versenyképességi ranglistáján Magyarország csak az 52. helyen áll, míg az Egyesült-Királyság  a 12., Csehország a 31., Lengyelország pedig a 39. Nagy-Britannia jelentős kereskedelmi partnere a magyar vállalkozóknak – jelezte Dorey –, ám a brit és ír partnerek szívesen vennék, ha a jelenleginél jobb és hatékonyabb párbeszéd alakulna ki a magyar kormánnyal. Nagy-Britannia ugyanolyan nyitott gazdaságú ország, mint Magyarország, s az export-orientáltsága is hasonló. Továbbá mindkét tagállamról el lehet mondani, hogy a munkaereje képzett és rugalmas – magyarázta a nagykövet. Kiemelve ugyanakkor: a magyar kormánynak az eddigieknél koherensebb programmal kellene előállnia, hogy javuljon az ország versenyképessége. S többet kellene tenni annak azért, hogy az unión belüli egységes piac erősségeit ki lehessen használni.

Alex Brooking ausztrál nagykövet

Ausztrál Nagykövetség

Alex Brooking, Ausztrália nagykövete ugyancsak vonzó területnek tartja Magyarországot a befektetők szempontjából, külön megemlítve az innováció, illetve a munkaerő képzettségének magas szintjét. A diplomata ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szabályozottság, illetve a törvényi háttér gyakran nem felel meg az üzleti elvárásoknak. Így a befektető, külföldi vállalatok nem tudnak elég hatékonyan fellépni, képtelenek az új technológiákat praktikusan érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban Brooking megjegyezte, hogy egy kelet-közép-európai országokat vizsgáló, versenyképességi index szerint 16 országból Magyarország csak a hatodik helyet érte el, holott ennél jobban is tudna teljesíteni. Mindazonáltal a jelenlegi körülmények bizakodásra adnak okot, hiszen az országnak erős és stabil kormánya van – emelte ki a diplomata –, s a kormányzó koalíciónak kétharmados többsége van. A jogszabályi háttér megteremtéséhez tehát adottak a feltételek, már csak a megvalósítás van hátra, ami viszont fontos lenne a versenyképesség erősítése szempontjából.

A nagykövetek egybehangzóan hátrányként említették, hogy az elmúlt időszakban nagyon gyorsan jöttek az üzleti környezetre is hatással lévő változások, ám a vállalatok és a kormány között nincs párbeszéd. S a vállalatok nem tudják, hogy kihez forduljanak. Ez pedig a gazdasági környezetet teszi bizonytalanná, megnehezítve a vállalatok befektetési döntéseit. Ahhoz, hogy Magyarország valóban vonzó befektetési környezetté váljon, ezen mindenképpen változtatni kellene.

A reformszemlélettel azonosulni kellene, az EU politikájára pedig gyorsabban reagálni – szólt a nagyköveti jó tanács. A felszólítás pedig így hangzott: Magyarország legyen aktívabb, optimistább és magabiztos!