Egy év múlva zárulhat le az ellenünk folyó uniós eljárás
Jövő tavasszal lezárulhat az a hazánk ellen 2004. július 5-én indított uniós eljárás, melynek során Brüsszel hat éven keresztül hasztalan igyekezett rávenni Magyarországot államháztartási hiányának 3 százalék alá szorítására – írja a Világgazdaság.
A 2006-os választások után foganatosított megszorítások ellenére a GDP-arányos államháztartási hiány (az Eurostat által használatos számítási módszerrel) még az e téren legsikeresebb évben, 2008-ban is 3,8 százalékot tett ki.
A sorozatos csúszások után – hisz a 2005-ös konvergenciaprogram már 2007-re 3,3, 2008-ra pedig 1,9 százalékos deficitet ígért – az idén szó szerint túllövünk a célon: az államkasszában még úgy is a GDP 2 százalékának megfelelő többlet halmozódhat fel év végére, hogy a kormány rendezi a MÁV és a BKV adósságát, valamint kivált néhány, az állam és a magánszféra együttműködésével korábban megvalósított (úgynevezett PPP-) projektet.
Ez az eredmény az idén még túlnyomó részt a magán-nyugdíjpénztári vagyon „visszacsalogatásának” köszönhető. Korábban többen felvetették, hogy a második pillérből az állam ölébe hulló mintegy 2500 milliárd forintot Brüsszel egyszeri tételnek minősítené, és elutasítaná annak számbavételét a EDP-eljárás során figyelembe vett hiánymutatóban.
Név nélkül nyilatkozó uniós források azonban lapunknak megerősítették: a jövő tavasszal véglegesedő EDP-hiányszám tartalmazza majd ezeket az összegeket. Már csak azért is, mert az ilyen pénzek elszámolására van magyar precedens: 2009 végén, 2010 elején közel százmilliárd forinttal javították a büdzsé egyenlegét az akkori visszalépők (jellemzően azok az 50-esek, akik számára nyilvánvalóvá vált, hogy rosszabbul járnak a második pillérben, mint a hagyományos tb-ben), és ez természetesen Brüsszel szemében is tényleges bevételnek számított. Az már más kérdés, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon ténylegesen egyszeri tételnek számít – olvasható a gazdasági lapban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.