A miniszter nem mondta, hogy országa mennyi kőolajat termel jelenleg, és a tartalék kapacitás méretéről sem nyilatkozott. A Reuters hírügynökség tudomása szerint Szaúd-Arábia már eddig is napi 9 millió hordóra növelte kőolajtermelését, ezzel hozzájárul a szintén OPEC-tag Líbiából elmaradó export pótlásához. Ezen felül napi 3,5 millió hordós tartalék kitermelő kapacitása van még az országnak. Al-Naimi szerint az olaj árát jelenleg spekuláció és piaci álinformációk hajtják fel, és teljesen alaptalan az idegesség a kereslet és a kínálat miatt.

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj szabadpiaci ára a legközelebbi, májusi határidőre a hét végén hordónként (159 liter) 126,65 dolláron - 2008. július 30-a óta a legmagasabban - zárt az Intercontinental Exchange londoni jegyzésében, 6,70 százalékkal drágábban az előző hét végi 118,70 dollárnál.

Független elemzők szerint is egyensúlyban van a tényleges kereslet és kínálat, ám a kőolaj árát nem csupán a napi spekuláció emeli - a dollár gyengülése miatt -, hanem afféle, hosszabb távú megfontolások is, hogy a világgazdaság javulóban van, a világ harmadik számú energiafogyasztója, Japán olajimportja pedig a korábban vártnál sokkal jobban fog növekedni, amikor az újjáépítés szükségletei szembekerülnek az áramhiánnyal a földrengésben és a szökőárban elpusztult atomreaktorok miatt. A befektetőket azonban az aggasztja a legjobban, hogy mi történnék, ha az észak-afrikai és a közel-keleti lázongások átterjednének éppen Szaúd-Arábiára is, ami felidézné annak veszélyét, hogy átrendeződhet a térség és az Egyesült Államok stratégiai kapcsolatrendszere. Ezek a félelmek akkor erősödtek föl, amikor a múlt hónapban a közeli Bahreinben is tüntetések voltak - Bahreinben van az Egyesült államok legnagyobb flottatámaszpontja a Közel-Keleten. A bahreini zavargások eddigi lecsendesítésében a szaúdi hadsereg is segédkezett.