Spekulációs találgatások már múlt pénteken megindultak arról, hogy az új összetételű testület akár már az első alkalommal változtathat az alapkamat szintjén. Mondván, az erős forint, amely a múlt heti sikeres dollárkötvény-aukció miatt a hét végére csak tovább izmosodott, lehetővé tehet egy negyed százalékpontos lazítást.

A találgatások azonban végül nem váltak valósággá, így immár január óta változatlan az irányadó jegybanki ráta. Úgy látszik, ezt a kamatpolitikát a monetáris tanács új tagjai is magukénak vallják, hiszen a hattagú testületből hárman most szavaztak először. Bártfai-Mager Andreát, Cinkotai Jánost és Gerhardt Ferencet ugyanis a februári ülés óta választotta meg a parlament, mivel a testületből március elején mandátuma lejárta miatt távozott Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit. A negyedik új tag – Kocziszky György – majd csak áprilistól vesz részt az üléseken.

A kamattartó döntésre – mivel a piac pontosan erre számított – a forint árfolyama sem reagált, kora délután a 266,80-as eurójegyzés szintjén mozgott, amivel a hazai deviza tartja a múlt héten megszerzett erejét. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az MNB kamatdöntése elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6 százalékos szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott.

„A Széll Kálmán-terv bejelentése óta nagyot javult Magyarország nemzetközi piaci megítélése, amit jól mutat a múlt heti dollárállamkötvény-kibocsátás iránti jelentős befektetői érdeklődés is. A mai kamatdöntés szempontjából ez azért volt fontos, mert a MNB szerepe nemcsak az alapkamat szintjének meghatározása, hanem emellett a forint árfolyamának, illetve a nemzetközi befektetők megítélését tükröző magyar állampapírok kockázati felárának nyomon követése is. A nemzetközi befektetők szerepe pedig idén különös jelentőségű, hiszen Magyarország a nemzetközi tőkepiacokon keresztül finanszírozza az IMF-EU hitel törlesztését, amelyből a legnagyobb törlesztőrészt, mintegy 1150 milliárd forintot idén kell visszafizetni”  – mutatott rá a befektetési szakember.

A forint múlt heti folyamatos erősödését a csütörtöki dollárkötvény-aukció sikere fejelte meg, amelynek nyomán az euró jegyzésára egészen 266 forintig ereszkedett. A kibocsátás sikerének komoly jelentősége van, hiszen ismét bebizonyosodott, hogy a magyar állam képes a nemzetközi piacokról finanszírozni a lejáró devizaadósságot. Idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 4 milliárd euró értékben kíván devizakötvényeket piacra dobni, amiből a mostani tranzakció keretében 3,75 milliárd dollárnyi (megközelítőleg 2,6 milliárd eurónyi) már meg is valósult.

Londoni felzárkózó piaci elemzők ma már úgy értékelték, hogy jelentősen csökkentette a magyar szuverén adósosztályzatok visszaminősítésének kockázatát a múlt heti sikeres dollárkötvény-kibocsátás. A Barclays Capital elemzése szerint ez az egyetlen kibocsátás jelentős mértékben enyhíti a magyar gazdaság külső finanszírozási nyomását, és "most már reálisnak tűnik", hogy a magyar kormány még egy további nemzetközi adósságpiaci kibocsátással fedezni tudja jelentős idei külső finanszírozási igényét. A londoni elemzők úgy vélik, a sikeres dollárkötvény-kibocsátás után már sokkal kisebb a valószínűsége valamely negatív hitelminősítői lépésnek Magyarországgal szemben.

Az aktuális piaci viszonyokat figyelembe vevő kiinduló – úgynevezett indikatív – árjegyzéshez képest mindkét kötvény esetében 15 bázisponttal csökkenteni lehetett az árat. A tízéves kötvényt végeredményben 310 bázispontos felárral jegyezték le a megfelelő futamidejű amerikai papírhoz képest, a 30 éves futamidejű pedig 330 bázispont felárral.

Peter Attard Montaltót, a Nomura londoni elemzőjét idézte a portfolio.hu: ő arra számít, hogy a magyar kormány a mostani kibocsátás eredményeit nagy sikerként igyekszik majd kommunikálni, és azt hangsúlyozhatja, hogy nagy bizalmat szavazott a piac a kormány költségvetési kiigazító és reformokkal kapcsolatos intézkedéssorozatának. Ezzel szemben az elemző rámutatott: a dollárkötvények iránti keresletnél nem a méret a lényeg, hanem az összetétel. Lényeges része ugyanis olyan befektetőktől érkezhetett, amelyek mostanában egyébként is felvásárolnak minden dolláralapú kötvényt, passzív befektetőknek tekinthetők, tehát a vételi igényük nem a Magyarországgal kapcsolatban megnyilvánuló bizalom jele.

A Daily News internetes oldalán idézett Bloomberg múlt hétvégi összefoglalója egyenesen úgy fogalmaz: Magyarország EU-tagként olyan magas hozammal dobta piacra az állampapírokat, mint a nemzetközi hitelminősítők által bóvlikategóriába sorolt Törökország. „Ezzel az uniós tagállam meglehetősen jó befektetési lehetőséget nyújtott több alapnak is, hogy beszálljanak az eurózóna perifériáján felgyülemlett adósságba” – jelentette ki Nigel Rendell, a londoni RBC Capital feltörekvő-piacokat elemző stratégája.

A kötvénykibocsátás utáni jókedv megmutatkozott a magyar államadósság kockázati felárában is. A CMA Datavision jelentése szerint az 5 éves futamidejű ügyletek CDS-felára kora délután már csak 260,8 bázisponton állt. Hasonlóan csökkent az államcsőd valószínűségét jelző CPD mutató értéke is, délután 17,1 százalékra adták, hogy a magyar állam nem tudja visszafizetni a kölcsöneit.