2011. március. 10. 14:25 MTI Utolsó frissítés: 2011. március. 10. 14:04 Gazdaság

Simor: nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye

Nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz, a lakosság a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja az egymás közötti fizetési műveletekre – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy csütörtöki szakmai konferencián.

Az MNB elnöke kiemelte: ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. Simor András szerint az elektronikus fizetési eszközök fokozottabb használata a rejtett gazdaság visszaszorulását is segítené.

A jegybank elnöke az MNB hazai pénzforgalomról tartott konferenciáján hangsúlyozta: a korszerű pénzforgalom a modern piacgazdaság egyik alapvető infrastruktúráját jelenti, amelynek alapja a bizalom. Részben a jegybankok a fő felelősei a világban a fizetési forgalom biztonságos szabályozásának, lebonyolításának, ezért a központi bankok jelentős összegeket szánnak erre célra.

Simor András kiemelte: a jegybank célja, hogy Magyarországon egyre jobban visszaszoruljon a készpénzforgalom, ezért azt fogják javasolni a gazdasági kormányzatnak, hogy az állam tulajdonában lévő Magyar Posta pénzforgalmában csökkentsék a készpénz használatát. Annál is inkább ez lenne kívánatos, mert a magyar lakosság által a fizetési műveletekre fordított összeg - amely a GDP 1,5 százalékát teszi ki - legnagyobb része, 65 százaléka a sárgacsekkek használatában testesül meg.

Emellett a jegybank azt is szorgalmazza, hogy a készpénzes kifizetések szoruljanak vissza az állami ügyintézésben, bár erre csak korlátozottan van lehetőség, mivel a szociális juttatások és a nyugdíjak jelentős részét ez idő szerint készpénzben fizetik ki.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.