Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A beteg ember mindent megtenne azért, hogy visszanyerje az egészségét. Ezért gyakran esik áldozatul olyan sarlatánoknak, akik azzal hitegetik, hogy a birtokukban lévő elixír gyógyulást hoz minden bajukra – írja az e heti HVG-ben megjelenő írásában Simor András jegybankelnök, aki szerint a magas infláció kimondottan ártalmas. Úgy véli, ha már egyszer megfizettük az infláció megtörésének árát, nem szabad megengedni, hogy újrainduljon a spirál.
Az ismeretek hiánya és a gazdaság fellendítésének erős vágya sajnos a gazdaságpolitikában is kitermelte a csodadoktorokat, akik gyakran az inflációban vélik felfedezni a minden problémát megoldó formulát. Gondolkodásuk egyszerű. Az alacsony kamatszint jót tesz a gazdaság növekedésének, az infláció megfékezése viszont időnként magasabb kamatokat tesz szükségessé – ergo a magas infláció segíti a növekedést.
Sajnos ez nincs így, az infláció nem indítja be a növekedést – írja cikkében. A túlfűtött gazdaságnak általában velejárója az infláció, de fordítva ez nem állja meg a helyét: a magasabb infláció egyáltalán nem jelent gyorsabb növekedést. Megalapozatlan kamatcsökkentéssel utat lehet adni az infláció emelkedésének, de a magas infláció nem alacsonyabb, hanem – a dolgok természetéből fakadóan – magasabb kamatokkal jár együtt.
Bármerre nézünk a világban, az árstabilitást elért országokban alacsony a kamatszint, míg az inflációs problémával küzdők mind magas kamatokkal kénytelenek együtt élni. A gazdaság működtetéséhez szükséges megtakarítások, a beruházások finanszírozásához nélkülözhetetlen kihitelezhető források ugyanis csak akkor keletkeznek, ha azok hozama meghaladja az inflációt.
A magas infláció Simor szerint kimondottan ártalmas. Magas és változékony infláció mellett megbízhatatlanná válik minden gazdasági kalkuláció. Ilyen környezetben óriási energiákat emészt fel, hogy biztosítsuk magunkat az inflációs kockázatok ellen. Az 1990-es években a két számjegyű infláció pillanatok alatt olvasztotta el a megtakarítások értékét, és egyre kevesebbet ért a hosszú évek befizetései alapján kalkulált nyugdíj – írja.
Kiegyensúlyozott növekedéshez, hazai forrásokból történő beruházásokhoz, új munkahelyek teremtéséhez nem magasabb inflációra van szükség. Egy új vállalkozás beindításához hosszú évekre akarunk kalkulálni a várható bevételekkel, tudni szeretnénk, mennyi lesz a bérnövekedés, mennyit visz el a felvett hitel költsége. A magas infláció miatti bizonytalanság visszafog olyan beruházásokat is, amelyekbe stabilabb környezetben bátran bele mernénk vágni.
Magas infláció mellett sokkal nehezebb beruházási hitelt kapni, hiszen mindenki csak a rövid távú megtakarításokat keresi, így a bankok számára kockázatosabbá válik a hosszú távú hitelnyújtás. A hitelek árazása is kedvezőtlen; vagy extra felárat kell fizetnünk a fix kamatozásért, vagy fel kell vállalnunk az ingadozó kamatszintből adódó kockázatokat. Mindez visszahúzza a gazdasági teljesítményt.
Tartós és gyors gazdasági növekedés csak ott jön létre, ahol kiszámíthatóak a gazdasági folyamatok. Miért olyan népszerű mégis az inflációs recept? Egyebek mellett erre keres választ az MNB-elnöke a csütörtöki HVG-ben megjelenő írásában.
