Négyszeresen stophét volt Magyarországon: a Pridestop mellett a kormány bevezette az árréstopot, beleállt a készpénzforgalom támogatásába (bankkártyastop), az Állami Számvevőszék jelentése nyomán pedig elindult a Matolcsystop.
A gazdaság fehérítését teszi kockára a kormány, amikor pár százaléknyi szavazatért alapjoggá teszi a készpénzfizetést. Hacsak nem cél az is, hogy a baráti vagyonok eltüntetését könnyítse.
A kormány határozott, a bankokra kötelező érvényes jegybanki rendelet egyelőre változatlan.
De mi lesz így az Alaptörvényben rögzíteni kívánt készpénzhasználattal?
Saját eddigi törekvéseivel megy szembe a kormány a készpénzhasználat alapjoggá emelésével. Kérdés, hogy csak szimbolikus, szavazatgyarapító intézkedésnek szánják az egészet, vagy valóban megrekesztik a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseiket.
Sőt, a Munka Törvénykönyve sem maradhat érintetlen az Adótanácsadók Egyesülete szerint, akiket nem lelkesít az ötlet, mivel az adóelkerülés általában együtt jár a készpénz alkalmazásával.
Pénzeső esik majd a magyarokra – legalábbis a 2-3 gyerekesekre és a nyugdíjasokra – Orbán Viktor évértékelős kampányígéretei után, a Fidesz pedig meg is nyerte ezzel a választást? Vagy jól fognak kinézni a szlogenek a kék plakátokon, de semmi komoly hatásuk nem lesz? És miből tömné be az állam a költségvetési lyukat? Ennek jártunk utána.
A legkisebb névértékű érme megszüntetése időről időre napirendre kerül, most az után, hogy Donald Trump amerikai elnök a spórolás jegyében az egycentes érmék beszüntetését rendelte el. Az összesen 3625 tonnányi érme bevonása rendkívül költséges lenne, ugyanakkor az alapanyagukat csak töredékáron lehetne érvényesíteni, mivel ötvözetről van szó.
Noha a bankok – saját érdekükben is – kockázatelemzést végeznek, ha egy ügyfelük szankciós listára kerül, a jelek szerint Rogán Antal esetében a számlavezető bankja nem zárolta a miniszter számláit. Legalábbis képviselői fizetését nem kérte Rogán készpénzben kiadni, azt továbbra is bankszámlára utalja neki az Országgyűlés.
Egy felkapott videó szerint kötegekben is elfogadja a papírpénzt az automata, az áruházlánc azonban azt tanácsolja, inkább legyünk türelmesek.
A legfrissebb vizsgálatok arra utalnak, hogy az életmód változásával a költekezés hatásai is módosulnak: míg korábban a készpénz mint fizikai létező odaadása okozott stresszt, most már a digitális fizetést követő értesítő.
Kijött a Mastercard legfrissebb, 2023-as adatokat feldolgozó Digitális Fizetési Indexe (DFI), amely 2020 óta vizsgálja a magyarok fizetési szokásait. A jelentés alapján Magyarország a digitális fizetési megoldások széles körű elterjedése felé tart, a készpénz szerepe azonban még mindig erős. Az elmúlt négy évben 11 ponttal nőtt a DFI-index, főként a mobiltárcák és az érintésmentes fizetések előretörésének köszönhetően. Az infrastrukturális fejlődés ellenére a készpénzhez ragaszkodó rétegek és a pénzügyi tudásbeli hiányosságok akadályozzák a további fejlődést. A digitális fizetések népszerűsítésében ezért kulcsfontosságú szerep jut a pénzügyi oktatásnak és a mikrokereskedők digitális integrálásának.