GKI-felmérés: csökkennek az üzleti kockázatok
A nagyvállalatok a középvállalkozásokhoz képest összességében nagyobb mértékben számítanak a kockázataik csökkenésére, esetükben az átlagos kockázati index -19 pont, míg a közepes cégeknél -13 pont.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén januárban felmérést készített a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63 százalékban reprezentálják. Az 1200 válaszadó cégvezetőtől egyebek mellett megkérdezték, hogy miként értékelik saját vállalatuk működésének kockázatát.
A válaszok értékeléséhez egy olyan kockázati indexet képeztek, amely három alindex (az esedékes kifizetésekkel kapcsolatos gondok változása, a csődök számának elmúlt évhez viszonyított várható száma, valamint a lejárt, 30 napon túli kintlévőségek állományának változása) átlagából adódik. A -100 érték a kockázatok jelentős csökkenését, a +100 érték a kockázatok jelentős növekedését mutatja.
Ágazati összehasonlításban az átlagot jóval meghaladóan csökkenő kockázatot érzékelnek a gazdasági szolgáltatást nyújtó nagyvállalatok, míg az építőipar és a bányászat, energiaipar reprezentánsai az átlagnál jóval kisebbet (ráadásul előbbiek a kockázatok növekedését várják). A közepes cégek esetében az átlagnál jóval nagyobb mértékben csökken a kockázat a pénzügyi szektorban és a közösségi szolgáltatás területén, míg jóval kevésbé az építőiparban és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban.
Az ábrákon jól látható, hogy az ágazati különadók, a folytonosan változó jogszabályi környezet miatt az egyébként stabilnak tekintett ágazatok (energiaszektor, távközlés) kockázatai felértékelődnek a válaszadók szerint. Másrészt az is szembeszökő, hogy a vállalatvezetők az eddig meghozott intézkedésekkel (költségcsökkentés, piacszerzés) úgy érzik, jelentős mértékben mérsékelni tudták pénzügyi kockázataikat, így különösen a csődveszélyt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.