Magyar kézben az unió szélessávú jövője
A magyar kormány az EU soros elnökeként a nyárig szeretné összehozni azt a megegyezést az Európai Parlamentben, amelynek alapján újabb rádiófrekvencia-spektrumot nyithatnának meg a szélessávú szolgáltatások számára – írja az EuropeanVoice.com.
Az európai szélessávú technológiák elterjesztésére adott állami támogatás 2010-ben a 2009-es négyszeresére növekedett, s az állami alapokban lévő vagyon elérte az 1,8 milliárd eurót. Az igyekezet nem meglepő, hiszen az EU Digitális Menetrendje szerint 2020-ra az összes európai polgárnak másodpercenként 30 megabit letöltési sebességnél gyorsabb elérést kell kapnia, s a háztartások több mint felében meg kell haladni a 100 megabites határt.
A célok elérését azonban viták hátráltatják. A műsorszolgáltatók (rádió- és tv-társaságok), illetve a telekommunikációs cégek például további kiterjedt vitát fognak folyatnak arról, hogy a 800 MHz-es sávot (amely a szélessávú szolgáltatásokra ideális) hogyan lehetne felszabadítani. A sáv, amelyet digitális hozadéknak (digital dividend) neveznek, felszabadul, amint a rajta futó analóg televíziós jelet digitálisra cserélik.
Az ügyben jövő kedden (február 1-jén) lesz közmeghallgatás, ahol az összes érdekelt megpróbálja meggyőzni az EP-képviselőket és a tagállamokat álláspontjuk helyességéről, azt követően, hogy szeptemberben az Európai Bizottság közzétette javaslatát, amelyből kiderül, hogy a frekvenciát elérhetővé tennék a szélessáv-szolgáltatók számára 2013. január 1-től – olvasható az EuropeanVoice.com helyzetjelentésében.
A magyarországi tisztviselők jelezték, hogy mindent megtesznek a tagállamoknál, hogy politikai megállapodást érjenek el még azelőtt, hogy júniusban a magyar EU-elnökség lezárulna. Néhány tagállam azonban (amelyek azt hiszik, hogy a frekvencia értékesítéséből több százmillió eurós bevételre tehetnek szert) a 2013-as célt túlságosan ambiciózusnak tartja.
A telekommunikációs cégek támogatják a Bizottság tavaly szeptemberben bemutatott első Rádiófrekvencia-politikai Programját, amely törekszik az összehangolásra, miközben foglalkozik a verseny kérdéseivel is. Amellett érvelnek, hogy a digitális hozadék alapvető a gyorsan növekvő vásárlói kereslet miatt. A mobilinternet-forgalom várhatóan a tízszeresére fog nőni 2010 és 2015 között.
Miközben egység mutatkozik a frekvencia mielőbbi kiadására, a telekommunikációs ipar megosztott abban, hogy az értékesítését hogyan kellene intézni. A kisebb vállalatok attól félnek, hogy a nagy mobilszolgáltatók képesek lesznek lecsapni rá. Kiemelik Németország példáját, ahol már megtörtént a 800 MHz-es frekvencia árverése, és a frekvenciakiosztás kétharmada olyan nagy operátoroknak jutott, mint a Deutsche Telekom és a Vodafone. A két cég már egyébként is birtokolta a többségét a 900 MHz-es sávnak.
Fitori Erzsébet, az ECTA (a European Competitive Telecommunications Association – Európai Alternatív Távközlési Szolgáltatók Szövetsége) szabályozási ügyekben illetékes igazgatója kijelentette: „Ha a legjobb frekvencia csak pár gazdag operátor kezébe kerül, és a piac tovább konszolidálódik, a fogyasztóknak meg kell fizetniük a rossz politikaválasztás árát a végén. A következmények szűkebb választási lehetőségek, kevésbé innovatív szolgáltatások és magasabb árak lesznek.” Az igazgató figyelmeztetett, hogy egy versenyellenes végeredmény veszélyeztetheti az EU Digitális Menetrendjét, mert a fogyasztók könnyen lehet, hogy nem engedhetik meg maguknak a nagysebességű szélessávú szolgáltatások igénybevételét.
A műsorszolgáltatók óvakodnak elveszíteni a frekvenciát, amelyet hagyományosan használtak, különösen, ha befektetéseik vannak a digitális televíziózásba, amely a frekvencia felszabadítását lehetővé teszi.
Az EBU (European Broadcasting Union – Európai Műsorszolgáltatók Uniója) figyelmeztet, hogy a frekvenciának úgy kell kinéznie, mint egy köztárgynak, amelyet különös gonddal kell kezelni, fenntartva az egyensúlyt a gazdasági, kulturális és társadalmi értékek között a köz érdekében.
A keddi meghallgatást az Európai Parlament ipari, kutatási és energia bizottsága szervezi. Gunnar Hökmark, az EP jobbközép képviselője vezeti a testület munkáját, támogatja a 2013-as határidőt, s hisz benne, hogy a megállapodást tető alá lehet hozni a magyar elnökség idején. Kijelentette: „Az idő rohan, különösen ebben a szektorban az ázsiai fejlesztéseket elnézve.” A képviselő szerint fontos volt, hogy a politika nem zárta ki a piacra újonnan belépőket, de szerinte a műsorszolgáltatóknak is meg kell adni a lehetőséget a frekvencia jövőbeni felhasználásában való részvételre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.