IMF: Magyarország a jövőtől kért kölcsönt
A magyarországi – kisebb részben lengyelországi – elszámolási trükkök sora, valamint a költségvetési reformtervek hiánya aggodalomra adnak okot és sérülékennyé tehetik a feltörekvő európai országokat – nyilatkozta a Reutersnek Anne-Marie Gulde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai egységének főtanácsadója – olvasható a Napi Gazdaság online kiadásában.
Gulde szerint a lengyel hiánycsökkentési célok ugyancsak üdvözlendőek, a Valutaalap vezetősége pedig pénteken dönt a lengyel kormány rugalmas hitelkeretének kiterjesztéséről, amit a kabinet kért az IMF-től.
Mindazonáltal a Donald Tusk miniszterelnök nevéhez köthető lépések, amelyek a lengyelországi nyugdíjalapok vagyonát szintén állami csatornákba irányítják át, illetve a konkrét strukturális reformok hiánya bonyolultabbá teheti a célok elérését – véli Gulde.
Bár Közép- és Kelet-Európa nagyrészt visszatért a növekedéshez, a térség az IMF szakembere szerint valamelyest belefáradt a kiigazításokba és sérülékeny maradt a külső sokkokra.
Gulde különösen kritikusan fogalmaz Magyarországról, ahol – emlékeztet a Reuters – Orbán Viktor jobboldali kormánya olyan egyszeri bevételnövelő intézkedéseket vitt keresztül, mint a bankok megadóztatása, vagy a mintegy 14 milliárd dollárnak megfelelő magánnyugdíjpénztári vagyon lefoglalása a költségvetés kiadásainak fedezésére.
Nagyon sok a kihívás, és bizonyos dolgok rossz irányba mennek Magyarországon; jelentős konszolidációra van szükség – fogalmazott az IMF szakértője egy bécsi konferencián, aki a pénzügyi válság alatt több európai uniós állam, így Magyarország kimentésében is részt vett.
"A deficit továbbra sem tűnik el, miután továbbra is fizetni kell a nyugdíjasoknak, amit az Eurostatnak is jelenteni kell; (..) azonban ha időszakokon átívelő szempontból nézzük a kérdést, tekintetbe véve a demográfiai állapotot is, akkor azt mondhatjuk, hogy a jövőtől kértek kölcsönt" – fogalmazott Gulde.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.