Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Kína segíteni akarja Európát, de milyen áron?
Még nem világos, hogy az eurózóna állampapírpiacaira befeketető kínai kormány mit kér pénzéért cserébe. Brüsszelben kénytelenek tudomásul venni, hogy az adósságproblémákkal küzdő peremországok rászorulnak az ázsiai tőkére.
Peking legújabb bejelentése szerint 6 milliárd euróért vásárolna spanyol államkötvényeket 2011-ben. Az ázsiai ország kormánya korábban jelezte: Görögország és Írország (összesen 195 milliárd eurót felemésztő) megmentésében vállalt szerepe mellett a spanyol és a portugál állampapírpiacon is jelentős befektetéseket tervez - a piaci viszonyokat figyelembe véve. A görög és ír mentőövhöz szükséges források előteremtésére rendezett közös eurókötvény-aukciókon az elmúlt időszakban meglepő aktivitást mutató Kína immár négy, felelőtlen költségvetése miatt fizetési problémákkal küzdő eurózónás ország adósságának finanszírozásában vállalna kiemelkedő szerepet. Az eurózónás fellépés nem okozna nehézséget a 2648 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkező Kínának, s nagy segítségére lenne a tavaly kialakult helyzetet kiforrott stratégia, illetve politikai konszenzus híján kezelni képtelen térségnek. Kérdés persze, hogy a "mentőövért" cserébe milyen előnyöket kíván szerezni Kína az óvilágban.
Kínai hozamvadászok
A kínaiak hozamvadászatra jöttek Európába - közölte a hvg.hu kérdésére Ruzsonyi Ákos. A Commerzbank szakértője szerint a Peking rendelkezésére álló tőke arra is elegendő, hogy megnyugtassa az európai állampapírpiacokat. Kína akkora szereplő, hogy tartós és aktív jelenléte bizalmat kelthet a jelenleg pánik uralta piacokon. Visszacsábíthatja azokat is, akik most azért vonakodnak a görög, a spanyol, a portugál és az ír állampapírokba invesztálni, mert nem látják biztosítottnak befektetéseiket, illetve attól félnek, hogy ezek az országok végül mégis kiszorulnak a valutaunióból.
A kínai tartalékok jelentős része, több mint 900 milliárd dollár, alacsony hozamú amerikai államkötvényekben pihen (a tízéves lejáratú amerikai kötvények benchmark hozama csütörtökön 3,44 százalékon állt). Pekingnek érdeke, hogy tartalékait diverzifikálja, s erre az eurózóna peremországainak kötvénypiaca jól jövedelmező – igaz, egyelőre megjósolhatatlan kockázatokkal járó – lehetőséget kínál. A tíz éves lejáratú spanyol államkötvények másodpiaci hozama péntekre elérte az 5,56 százalékot, az ír kötvények pedig 9,32 százalékos hozammal forognak, a kockázati felárak pedig még mindig az egekben járnak.
A kínai kormány mindeddig meg nem erősített tervei szerint az idei első negyedévben mintegy 4-5 milliárd euróval növelné portugáliai kitettségét is, s ezzel hozzásegítené az országot, hogy áprilisban esedékes törlesztési kötelezettségének eleget tegyen. Portugáliának tavaly sikerült időben kifizetnie adósságait. Az országnak idén 9,5 milliárd eurónyi államkötvénye jár le – ebből 4,5 milliárd még áprilisban –, ennek törlesztésében nagy segítséget vár Kínától – közölték Lisszabonban.
A portugálok jövő héten kezdik meg az idei állampapír-aukciókat, nagyjából egy időben a görögökkel, s bár az Európai Központi Bank (ECB) továbbra is aktív a PIGS-országok kötvénypiacain, Jean-Claude Trichet ECB-elnök többször is jelezte: a monetáris politikai beavatkozás nem tudja helyettesíteni fiskális szigort, az eurózóna peremországainak problémáit minél előbb orvosolni kell.
Peking a miniszterelnöki poszt várományosát, az ország második emberét küldte az Ibériai-félszigetre, hogy nyilatkozat-hadjáratával csillapítsa a piaci pánikot, s növelje az euróval szembeni bizalmat.
Még nyitott kapukat döngetnek
Az Európával szembeni befektetői bizalom helyreállítása Kínának elemi érdeke, s nem véletlen, hogy a kínai miniszerelnök-helyettes, Lí Kecsüan épp Spanyolországból indult európai körútjára. A politikus érkezésével egy időben az El Paísban megjelent jegyzete szerint az ázsiai ország hisz abban, hogy a spanyol gazdaság a kormány által bejelentett intézkedésekkel újra egyensúlyba hozható, pénzügyi rendszere stabilizálható. A szakértői vélemények szerint a még talpon lévő PIGS-országok közül Portugália helyzete ugyan aggasztóbb, mint a spanyoloké, méreténél fogva azonban Spanyolország jóval nagyobb veszélyforrást jelent a térség egészére nézve.
Márpedig a hosszú távon gyenge eurózóna az exportra épülő kínai gazdaságot is érintené. Európa elhúzódó válsága könnyen a protekcionizmus előretörésével járhat. Azzal, hogy Kína szorosabbra fűzi a gazdasági együttműködését a PIGS-országokkal, hosszú távon politikai befolyásra is szert tehet Brüsszelben, garantálva ezzel növekvő részvételét az európai piacon. Mindez erősítheti a WTO-n belüli helyzetét is. Az eurózóna vezetői előtt elhúzott mézesmadzaggal Kína akár azt is elérheti, hogy a vele szemben 1989 óta fenntartott európai fegyverembargót feloldják, s erre már csak azért is jó esélye van, mert Nicolas Sarkozy elnök nemrég jelezte: nem ellenezné a lépést.
Az európai hídfőállások kialakítása abban is segíthet Kínának, hogy tartósan megvethesse lábát a fejlett piacokon, javítva az Egyesült Államokkal szembeni tárgyalási pozícióit is. Felgyorulhat Kína saját világmárkáinak piaci bevezetése, egyúttal a fejlett európai technológiák megszerzése is – hívta fel a figyelmet Joseph Cseng, a Hongkongi Egyetem politikatudományi professzora. Garrett Banning, a washingtoni Atlantic Council elemző intézet ázsiai térségért felelős szakértője szerint mindenki számára közös érdek Kína európai szerepvállalása.
Elhúzták Európa előtt a mézesmadzagot?
A Financial Times-ban Roger Nightingale brit gazdasági stratéga óvatosságra int: a pekingi szerepvállalás nem jelent garanciát az eurózóna fennmaradására, a pénzcsapok megnyitásával a válság csak elodázható, de el nem kerülhető – hangsúlyozza a szakértő. Szerinte a kínai állampapír-piaci beavatkozás mindössze felületi kezelést jelent, de nem kínál megoldást az európai költekezés okozta problémákra. Erre a termelékenység és a fiskális szigor növelése mellett csak a poltikai egység megteremtése mellett nyílna lehetőség.
Miért éri meg Kínának mégis ekkora pénzügyi kockázatot vállalnia? A Stratfor geopolitikai elemző intézet megfigyelője szerint azért, mert a kínai-spanyol, illetve kínai-portugál gazdasági együttműködés hozzásegítheti Pekinget a gyorsabb dél-amerikai piacszerzéshez. A Stratfor szerint az Ibériai-félsziget országainak európai befolyása elenyésző ahhoz képest, amekkora ráhatással bírnak a dél-amerikai piacokra. A Li Kecsüan kínai miniszterelnök-helyettes spanyolországi látogatásával egy időben bejelentett megállapodások is elsősorban ezt a célt szolgálják. A kínai Petrochemical és a spanyol Repsol olajvállalatok a két ország vezető politikusainak jelenlétében írták alá azt a régóta lebegtetett, több milliárd dolláros együttműködési szerződést, amellyel latin-amerikai működésüket is szorosabbra fonják.
Sokan úgy vélik, nem véletlen az sem, hogy Peking az európai vezetők unszolása ellenére sem volt hajlandó pontos menetrendet adni spanyol és portugál állampapír-piaci befektetéseire vonatkozóan. A kínai miniszterelnök-helyettessel együtt utazó politikusok az erre irányuló újságírói kérdésekre rendre azzal térnek ki, hogy a pontos dátumok és összegek a piac aktuális helyzetétől függnek. A Wall Street Journalnak nyilatkozó szakértők pedig arra figyelmeztettek, hogy nem először fordulna elő, hogy a kínaiak mesébe illő ígéreteinek fele sem valósul meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
