A közlemény ismerteti az elnök levelének megállapításait, aki azt írta: jelentősen közelíteni kell a magyar szabályozást az Európai Unió gyakorlatához, ezért kívánja a parlament jogává tenni a kormány az MNB vezetését ellátó monetáris tanács tagjainak megválasztását. A kormány ebbéli szándékát érdemben nem kifogásolja az EKB. Jean-Claude Trichet levelében jelzi, hogy az MNB felügyelő bizottsága tagjainak díjazására vonatkozó kormányjavaslat formálisan ugyancsak megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának.

Az EKB elnökének levele kitér arra is, hogy a monetáris tanács tagjai kinevezési rendjének módosítását az EKB lényegében és érdemben nem kifogásolja. Megállapítja ugyanis, hogy a szabályok egyrészt a tervezet szerint sem változnak, másrészt összeegyeztethetők az EKB és a KBER Alapokmányának 14.2. pontjával.

A gazdasági tárca közleménye kiemeli: az EKB arra nem reagált, hogy a javasolt változtatás egyben jelentős közeledés az Európai Unió gyakorlata felé. Azok a tagállamok ugyanis, amelyek az eurót még nem vezették be (pl.: Svédország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária, Románia), ott az önálló monetáris politikai döntéshozatal még jelentős szereppel bír, ezért a monetáris politikát irányító testületek tagjainak kiválasztásában a parlament fontos szerepet játszik.

Az EKB elnöke ugyanakkor jelezte, hogy az MNB-elnök fizetését korlátozó törvénymódosítással továbbra sem ért egyet.

Az NGM kommentárja szerint tény az, hogy a magyar jegybanki vezetők nemzetközi szinten is kiugróan magas fizetéseket kaptak. Míg az EKB elnöke 2009-ben a német átlagbérek 9-szeresét, Ben Bernanke, a FED kormányzótanácsa elnöke az amerikai átlagbérek 4,5-szeresét, a cseh jegybank elnöke hazája átlagbérének 16-szorosát kereste, addig a magyar jegybankelnökének fizetése a magyar átlagbérek 41-szerese volt 2009-ben. A kormány a takarékosság és az államháztartási egyensúly érdekében fontosnak tartja, hogy a közszféra vezetőinek és tisztségviselőinek - így az MNB elnökének is - havi díjazása kétmillió forintnál ne legyen több - idézi fel az érveket a közlemény. Hozzáteszi: a 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése ugyanakkor semmiben sem érinti a jegybanki függetlenséget, amelyet a kormány - ahogy eddig is, úgy a jövőben is - tiszteletben tart.

A jegybanki felügyelőbizottsági tagok fizetésének emelésével kapcsolatban az EKB elnöke ugyancsak nem emelt vétót - ismerteti az NGM. Idézi Jean-Claude Trichet levelét, aki megállapította: az MNB felügyelő bizottsága tagjainak díjazására vonatkozóan javasolt rendelkezések formálisan megfelelnek a szerződésnek és a KBER alapokmányának. A tárca ez ügyben hangsúlyozza: nem a kormány döntött az FB tagjainak fizetésemeléséről, hanem a Számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslata alapján az Országgyűlés. A bizottság javaslata összhangba kívánta hozni az FB tagjainak díjazását az általuk végzett munka mennyiségével és minőségével.

A minisztérium közlése szerint az EKB levele megjegyzi, hogy az MNB-törvényben rendezni kellene az MNB elnöke megbízatásának a hivatali idő lejárta előtti megszűnése esetén az új elnök kinevezéséről szóló eljárást.

A minisztérium ugyanakkor megállapítja: az EKB eddig ebben a témában soha sem jelzett kifogást, és az MNB elnökének jogállásáról az MNB törvény 50. §-a már most is egyértelműen rendelkezik: ha az MNB elnökének megbízatása megszűnik, akkor a hatályos törvényi előírások szerint kerül sor az új elnök kinevezésére. Akadályoztatása esetén az MNB elnökét az általa kijelölt általános hatáskörű alelnök helyettesíti. A monetáris tanács évente megválasztja az elnökhelyettesét, aki a monetáris tanács elnökének - vagyis az MNB elnökének - akadályoztatása esetén a tanács munkáját koordinálja. Erre a monetáris tanács ügyrendje is részletes előírásokat tartalmaz.

Vagyis a monetáris tanácsi tagok választásáról szóló törvénymódosítás nem érinti az MNB elnökére vonatkozó, jelenleg is kellően részletezett előírásokat - állapítja meg az NGM.

Az EKB levele alapján a tárca úgy értékeli: az európai központi bank úgy látja, hogy az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai által a megbízatásuk megkezdésekor leteendő eskü szövegét módosítani kellene annak érdekében, hogy az MNB elnökét és a monetáris tanács többi tagját a KBER vonatkozású feladatok ellátásában ne hátráltassa.

Ezzel szemben a tárca szerint tény: az MNB teljes jogi integrálása az eurórendszerbe valóban indokolt, de csak az euró bevezetéséhez kapcsolódóan. Ám ezeket a - jórészt technikai - módosításokat az euró bevezetése előtt mintegy két évvel célszerű kezdeményezni, hiszen - eurózónán kívüli tagként - egyrészt nem lenne ennek gyakorlati értelme, másrészt a következő években az EU-s szabályok meg is változhatnak.

A monetáristanács-tagok választásáról szóló törvénymódosításnak így eleve nem volt, illetve lehetett a célja az esküszöveg módosításának kezdeményezése - állapítja meg az NGM.

Az észrevételek azt jelzik, hogy az EKB a monetáristanács-tagok megválasztásával szemben lényegi kifogást nem emelt. A monetáris tanácsról szóló törvényjavaslat változtatása a fentiek alapján nem indokolt - áll az NGM közleményében.