Matolcsy: január 31-ig kell dönteniük a nyugdíjpénztári tagoknak
A magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint ez nemcsak az alkotmányos alapjogokat, hanem az emberi méltóságot is sérti.
Matolcsy bejelentése szerint aki az eddig kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. A kormány olyan szabályt alkot, hogy annak kell majd nyilatkoznia, aki pénztáránál akar maradni. Viszont, ha valaki a pénztára mellett dönt, kizárják az állami nyugdíjrendszerből. A pénztárak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak, a Hírszerzőnek nyilatkozó elemzők szerint az államosítás hosszú távon drámai hatással lehet a forint árfolyamára.
A kormány által „nyugdíjmentőnek” nevezett törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíjpillérébe. (A különbséget az elmúlt években a költségvetés mindig más bevételekből fedezte.) "A nyugdíjmentő törvénycsomag célja, hogy biztonságossá tegye az állami nyugdíjrendszert. A másik célja, hogy választhatóvá tegye a nyugdíjrendszert, azaz mindenki döntse el, hogy az állami rendszerben, vagy az önkéntes nyugdíjrendszerben marad, hiszen januártól a korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer is önkéntes magánnyugdíjpénztárrá alakul" - mondta Matolcsy.
A törvénycsomag egyik alapelve - közölte a miniszter -, hogy az állami nyugdíjkassza egyensúlyban legyen, a másik, hogy nyugdíjbefizetésből csak nyugdíjkiadás finanszírozható. A harmadik alapelv pedig az, hogy elválik a munkaadó által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék, amelyből az állami nyugdíjfizetés történik, és a munkavállaló által fizetett 10 százalék. A kormány által benyújtandó törvénycsomag vitája várhatóan december 15-én lezárul, és ezután a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk lesz annak eldöntésére, milyen nyugdíjrendszerbe tartozzanak - jelezte Matolcsy György.
"Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok úgy döntenek, hogy visszatérnek az állami rendszerbe (ehhez nem kell nyilatkozni), akkor február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Ez a számla a házastárs részére örökölhető lesz. Matolcsy György utalt arra is, hogy a nyugdíjrendszer reformlépései során az állami nyugdíjrendszerben lévők számláján nyilvántartják majd a 10 százalékos munkavállalói járulékbefizetést.
Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe, és az elmúlt években az infláció feletti hozamuk jelent meg a számlájukon, a többletet vagy készpénzben vehetik fel, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Az így felgyülemlett összeg 80-120 milliárd forint lehet. Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak. A tervezett döntéseket kommentálva a miniszter jelezte: "aki január 31-ig visszatér, az csak nyerhet".
Zsarolásba kezdtek? |
A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, és az ügyben az Alkotmánybírósághoz, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. |
Nyugdíjreform- és államadósság-csökkentő alapba kerül az az összeg, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésekor visszaáramlik a költségvetésbe, amiről a törvénycsomag rendelkezik majd. Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékát számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolható el, ahogy a nyugat-európai önkéntes pénztáraknál szokásos.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a tájékoztatóján azt mondta, a törvénycsomag keretében „megmentik” a jelenlegi nyugdíjasok, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját. A szóvivő kifejtette: azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik. Jól járnak azok is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, őket ugyanis az állam kompenzálja az átlépés esetén, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna - mondta. Hangoztatta, hogy megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.
„Remélem, az EU megint bennünket” |
„A kasszák egyoldalú megszüntetése jogilag aggályos, és az így szerzett pénz felének a költségvetés folyó kiadásaira fordítása közgazdaságilag tűrhetetlen. Remélem, az EU megint bennünket” – közölte az Index.hu-val Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjügyekben illetékes tudományos tanácsadója. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.