Az MNB eladja a GIRO-ban lévő részesedését
A Magyar Nemzeti Bank eladja a GIRO Zrt.-ben meglévő 7,3 százalékos tulajdonrészét, A jegybank december 14-ig várja a vételi ajánlatokat.
Az MNB keddi közleményében leszögezi: a jegybank a jövőben csak olyan cégekben kíván tulajdonos lenni, amelyekben a tulajdonlás a jegybanki alapvető feladatok ellátását segíti vagy nélkülözhetetlen. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen kívül figyelemmel kíséri a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos és hatékony működését, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítást. Ezt a tevékenységét egyrészt felvigyázóként, másrészt szabályozóként végzi. A jegybank ezért a fizetési műveletek elszámolására, teljesítésére úgy is tud hatni, ha nincs tulajdonrésze a GIRO-ban.
Magyarországon a kétszintű bankrendszer bevezetésével jelent meg az az igény, hogy a kor technikai színvonalán álló fizetési rendszer alakuljon ki, amelyben a hitelintézeti elszámolóház a szolgáltatásait számítógépes informatikai és távközlési rendszerekkel nyújtja. A koncepció jegyében a GIRO-t 1988 decemberében alapította meg 11 hitelintézet, valamint a Magyar Nemzeti Bank. A cégnek jelenleg 27 részvényese van, a társaság jegyzett tőkéje 2,5 milliárd forint. A jegybank honlapján elérhető pályázati felhívás értelmében az ajánlatok benyújtásának határideje: 2010. december 14., délelőtt 10:00 óra.
Pályázatot azok a gazdasági társaságok nyújthatnak be, akik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezései szerint pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést szerezhetnek (például bankok, takarékszövetkezetek, külföldi pénzforgalmi elszámolóházak). A jegybank a tárgyévi eredményéből a MNB törvény alapján a részvényes döntésének megfelelő osztalékot fizeti be az államkasszába, így eredmény esetén az értékesített részvénycsomagon elért esetleges nyereség is az adófizetők terheit csökkentheti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.