A német konzervatív napilap düsseldorfi keltezésű cikkében rámutat: a hét elején gyorsított eljárásban elfogadott törvény értelmében a kereskedelmi, távközlési és energetikai cégek éves üzleti forgalmuknak akár 6,5 százalékát is kötelesek befizetni az államkasszába. A három évre szóló különadó célja az államadósság lefaragása. Berlinben és Brüsszelben diplomatikus visszafogottsággal reagálnak a budapesti fejleményre - írta a Die Welt -, ám emögött valódi bosszúság húzódik meg. "A (német) külügyminisztérium úgy véli, biztosítani kellene, hogy a pótlólagos megterhelés ne egyoldalúan a külföldi befektetőket sújtsa" - idézte a lap a tárca véleményét.

A Európai Bizottság eközben megkezdte annak vizsgálatát, vajon megengedhető-e a magyar válságadó. Az illetékes EU-biztos, Algirdas Semeta nem kívánt nyilatkozni a konkrét esetről, ám értésre adta: "Alapelv, hogy egy EU-tagállam adórendszerének tiszteletben kell tartania a munkavállalók, a szolgáltatók és a tőke szabad mozgására, valamint a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogszabályokat". Egy adott ország adótörvényei nem tehetnek különbséget hazaiak és külföldiek között.

Egyértelműbben fogalmazott Axel Nitschke, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) külgazdasági igazgatója. A kiegyensúlyozott államháztartást célzó politika üdvözlendő dolog, "a gazdasági életbe történő egyoldalú, önkényesnek tűnő beavatkozások azonban nem azok" - jelentette ki. Mint hozzátette, "a gyorsított eljárásban megszavazott, a nagy konszerneket sújtó új különadó árt a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságába vetett bizalomnak, és veszélyezteti a vállalatok készségét új beruházások" megvalósítására.

A német liberálisok (FDP) strasbourgi EP-képviselője, Alexander Lambsdorff arra figyelmeztetett, hogy az "olyan adók, amelyek külföldi vállalatok ellen irányulnak, nem egyeztethetők össze az EU alapelveivel". Jogászok is kétségeiknek adtak hangot a válságadó kapcsán. A Die Weltnek nyilatkozó Hans-Joachim Flocke, az esseni gazdasági főiskola Európa-jogi szakértője szerint a válságadót rögzítő törvény "első pillantásra nem felel meg a forgalmi adót szabályozó harmonizált európai irányelveknek". Az adókulcsok ugyan országonként különbözőek lehetnek, ám az adózás szerkezetének egységesnek kell lennie. Magyarországon azonban "új forgalmi adót vezetnek be, amely ráadásul nem minden ágazatra vonatkozik. Mindkét pont külön forgalmiadó-tényálladékot képez, amelyek nem egyeztethetők össze az uniós joggal" - hangoztatta Flocke. Szerinte minden érintett cég keresetet nyújthat be a válságadó kivetése ellen, ám az Európai Bíróságon két-három év a perek átfutási ideje.

A héten Budapesten járt a bajor CSU alsóházi képviselőcsoportjának vezetője. Hans-Peter Friedrich tárgyalásain szóba hozta a kérdést. Mint hazatérése után a Die Weltnek elmondta: magyar partnereivel tárgyalva szorgalmazta, hogy "nyújtsanak hosszú távú perspektívákat a német vállalatoknak, és ne állítsák őket kész tények elé". A magyar kormány jelezte, hogy tudatában van a problémának, ám kitart terve mellett. Nézete szerint a válságadó a teljes adórendszer átalakítását szolgálja, ez pedig végső soron a külföldi beruházóknak is hasznára lehet.