A korábban várt 4,9 százalék helyett az infláció idén átlagosan 4,7 százalék lesz, jövőre azonban 3,5 százalék várható a májusi előrejelzésben közölt 3,0 százalékkal szemben. 2012-re 3,4 százalékra emelte inflációs prognózisát a jegybank a korábbi 2,9 százalékról. A májusban jelzettnél magasabb inflációt a gazdaságot az elmúlt negyedévekben érő újabb költségsokkokból, így az olajárak, és az élelmiszerárak emelkedéséből, valamint a gyengébb forintárfolyamból vezeti le az MNB.

A jelentésben az MNB 2010-re 277,6 forintos, 2011-2012-re 283,8 forintos euró árfolyammal számolt (az utóbbi adat a júliusi átlagárfolyamnak felel meg) szemben a májusi előrejelzéssel, amelyben 2010-re 266,2 forintos, 2011-2012-re 265,4 forintos euróárfolyam szerepelt.

Az MNB 2010. évi GDP-prognózisa változatlanul 0,9 százalék, a jövő évit 2,8 százalékra csökkentette a májusi 3,2 százalékról, a 2012. évit ugyanakkor 3,9 százalékra módosította a korábbi 3,8 százalékról. A jelentés szerint a gazdasági kilábalás rövid távon továbbra is törékeny, tartós fellendülés csak az iparban látható, a gazdaság hajtóerejét a külső kereslet nyomán fellendülő export adhatja. Erre az évre 11,6 százalékos exportnövekedést vár az MNB, szemben a májusban közölt 8,8 százalékkal. Jövőre a kivitel 7,5 százalékkal emelkedhet; a májusi adat még 8,1 százalék volt.

A GDP arányában a folyó fizetési mérleg hiánya idén 0,6 százalék, jövőre 0,9 százalék lesz, azaz marad az egyensúly közeli állapot. Az MNB erre az évre 4,3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt prognosztizál az új inflációs jelentésben (májusban 4,3-4,5 százalékot jelzett), jövőre 4,1 százalékra (3,9 százalék), 2012-ben 3,7 százalékra (2,9 százalék) csökkenhet a deficit. A konvergenciaprogram 3,8 százalékos hiányt rögzít 2010-re.

Ugyanakkor a jelentés megállapítja: a részletek hiányában a költségvetési hiánypálya nem ítélhető meg pontosan. A konvergenciaprogramban megjelölt hiánycélok megvalósításához − ami jövőre 2,8 százalékos deficitet ír elő − a jegybank feltételezéseinél szigorúbb költségvetés szükséges. Ennek oka, hogy  a költségvetési bevételek elsősorban a belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek, amelyek a gazdaságban zajló átalakulási folyamat miatt lassabban emelkednek, mint a gazdaság egésze.