A megkérdezettek 8 százaléka várhatóan otthon is pihen majd néhány napot, míg 10 százaléka még nem döntött a szabadsága eltöltéséről. „A későbbi döntéshozatal a belföldi, illetve a közelebb eső külföldi utaknak kedvezhet, hiszen ez kevesebb szervezést kíván” – jegyezte meg az eredményekről Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.

KutatóCentrum

A már konkrét utazást tervezők 54 százaléka Magyarországon marad, 17 százaléka pedig csak külföldi úton gondolkodik, míg 29 százalékuk belföldre és külföldre egyaránt készül. Jellemzően inkább a fiatalok és a magasabb státusúak utaznak, akár határon belüli, akár azon túli úti célról van szó. Míg a kisebb városokban és falvakban élők inkább belföldi nyaralást terveznek, addig a fővárosiak közül az átlagnál többen utaznának külföldre.

KutatóCentrum

A határon túli desztinációk között a viszonylag közeli Horvátország a legnépszerűbb, amelyet a külföldi utazást tervezők 36 százaléka jelölt meg úti célként. Ezt követi Olaszország (21 százalék) és Görögország (19 százalék), míg a távolabbi országokba – így Tunéziába, Egyiptomba vagy Törökországba – már csak 5-5, illetve 4 százalék tervezi a vakációját.

KutatóCentrum

A nyaralást tervezők egyharmada egyszerre maximum 4-6 napot szentel a feltöltődésre, további egyharmada pedig 7-10 napot. Ennél huzamosabb szabadságot csupán a megkérdezettek 15 százaléka tervez, míg 15 százalék csupán 1-3 napban gondolkodik. „A fiatalok, az alacsonyabb végzettségűek és a falvakban élők inkább csak néhány napot szánnak egy-egy nyaralásra, a diplomások és az idősebbek azok, akik közt az átlagosnál többen kapcsolódnak ki 10 napnál hosszabb időre” – elemezte az adatokat Györfi Anna.

A külföldi vakációra jellemzően több időt szánnak a megkérdezettek: a határon túlra utazók 22 százaléka tervezi legalább 11 naposra a pihenését, míg a belföldön maradóknak csupán 10 százaléka.