Mégsem lesz lex Járai, sávos lesz a bankadó?
A kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány kivenné a lex Járaiként elhíresült passzust a pénzintézeti különadóról szóló törvényjavaslatból, így nem mentesülnének a bankadó fizetése alól, azok a biztosítók, amelyek 2007. június után kezdték meg tevékenységüket.
Teljes mentességet kapnának viszont a korábbi tervekkel ellentétben a pénzügyi közvetítők, azaz az ügynökök és alkuszcégek, így ha a kormányközeli tulajdonosokkal bőven megszórt a CIG Pannóniának kell is adóznia, a neki bedolgozó Brókernetnek és más biztosítói és banki ügynököknek nem. Talán éppen az így kieső bevétel miatt emelnék meg a biztosítókat sújtó elvonást, a különadójuk kulcsát ugyanis 5,8 százalékról felsrófolnák 6,2-re. Ez az utolsó pillanatban végrehajtott módosítás 38,2 milliárdra emeli a biztosítóktól várt adót az eddig számított 36 milliárd helyett.
Nemcsak a biztosítók adóznának kivétel nélkül, de a pénzintézetek is, ugyanis a kormányjavaslat a kistérségbeli fiókokkal rendelkező takarékszövetkezetek adócsökkentési lehetőségét sem hagyná a törvényben. A 4000 fősnél kisebb településeken szolgáltató takarékok adókedvezménye helyett viszont behoznák a kicsiknek összességében kedvező sávos bankadót, hitelintézeteknél ugyanis az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalékos új kulcsot határoznának meg, viszont az e feletti összegre a korábbi 0,45 százalékosnál magasabb 0,5 százalékos kulcs vonatkozna. A pénzügyi vállalkozások sarca is nőtt a kamateredményük és a díj és jutalékbevételük 6,5 százalékát kellene befizetniük az egységes javaslatban szereplő 6 százalék helyett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.