A német Commerzbank 1974-ig visszamenőleg vizsgálta meg az előző kilenc labdarúgó-világbajnokság lehetséges gazdasági hatásait. A házigazda országokban a külföldi építőipari befektetések a bajnokságot megelőző évben átlagosan 1 százalékkal csökkentek, a nagy sportesemény évében 0,4 százalékkal mérséklődtek, majd egy évvel később 1,5 százalékkal emelkedtek. Az elemzők ezzel szemben – logikus módon – azt várták volna, hogy a befektetések a bajnokság előtti évben emelkednek igazán, hiszen az előkészítő munkálatok java akkor indul el.

Az egy főre jutó GDP-növekedés adatai már inkább a várt forgatókönyvet mutatják: a bajnokságot megelőző évben átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett a házigazdáknál az egy főre jutó hazai össztermék, az esemény évében 0,9 százalékkal, egy évvel később 1,7 százalékkal. A győztesek makrogazdasági adatai egy kicsit másképp alakultak: a világbajnokság előtt náluk kisebb (átlagosan 0,9 százalék) volt az egy főre jutó GDP-növekedés, a világkupa megnyerésének idején viszont már 1,6 százalékkal, a következő évben pedig 1,8 százalékkal emelkedett az egy főre jutó GDP.

Nagy gazdaság, kis haszon

Persze lehet, hogy mindez egyszerűen a gazgaság nemzeti sajátosságainak és a világgazdaság ciklikus változásainak tudható be, amire a labdarúgó-világbajnokságok csekély befolyást gyakoroltak – ismerik el a Commerzbank közgazdászai. A kilenc világbajnokságból négyet például a világgazdaság lassuló periódusában rendeztek meg, ami igen csak rányomta bélyegét az említett makroadatokra. Még fontosabb az a megállapítás, hogy minél nagyobb egy gazdaság, annál kisebb a világbajnokságok és az olimpiák „gazdaságfelpörgető”  hatása, hiszen a sporteseményekhez kapcsolódó beruházások eltörpülnek az ország teljes GDP-jéhez képest.

Az idei világbajnokság helyszínválasztása viszont az eddigieknél eredményesebb gazdasági megközelítést tehet majd lehetővé, hiszen a Dél-afrikai Köztársaság GDP-je nem éri el az eddigi rendezőkét, illetve nagyjából azonos szinten van a versenynek otthont adó Argentínáéval, Mexikóéval, s a következő helyszín Brazíliáéval. Bár az ország nem teljesen rutintalan a nagy sportesemények lebonyolításában, hiszen már sikeresen rendeztek 1995-ben rögbi-, 2003-ban pedig krikett-világbajnokságot, a focivébé azonban nagyságrendekkel nagyobb esemény.

Megaköltségek, túlzó elvárások

A 2010-es világbajnokság összköltségeit nehéz megbecsülni: a dél-afrikai kormány előzetes számításai szerint a stadionok építése és felújítása 5 milliárd rand közpénzbe (1 rand = 100 cent, 29 forint) kerül, további 5,2 milliárdra rúg a repülőtérek fejlesztése, 3,5 milliárdba az útfejlesztés, beleértve a vasutat is. Így az egyéb forrásokat is beszámítva körülbelül 4,5 milliárd dollárra tehető a vébé összköltsége, amely a dél-afrikai GDP 1,6 százalékának felel meg.

Persze a dél-afrikai kormány cserébe jelentős gazdasági hasznot vár, leginkább a turisztikai bevételek növekedése révén. Konkrétan 55,7 milliárd rand (7 milliárd dollár, a GDP 2,4 százaléka), 415 ezer új munakhelyet, 19 milliárd  rand adóbevételt. Mindezt arra alapozva, hogy a vébé körülbelül 450 ezer turistát vonz ezen a nyáron az országba, 2015-ig pedig összesen 2,2 milliót.

A Commerzbank elemzői szerint azonban túlzottan optimisták ezek a várakozások. A látogatók száma inkább 350 ezerre tehető és a gazdasági növekedésre gyakorolt várható hatás is csak mintegy 0,5 százalékpontra becsülhető. Az európai turisták nagy részét ugyanis – a világgazdasági válsággal karöltve – várhatóan elriasztja a hosszú és drága repülőút, a magas szállodai árak. Szemben a 2006-os németországi világbajnoksággal, ahová a 32  résztvevőből 12 ország focirajongóinak csupán egy viszonylag rövid utat kellett megtenniük, nem beszélve a közbiztonságban mutatkozó óriási különbségekről, ami szintén nem teszi vonzóvá a dél-afrikai vébét az európai futballdrukketek számára.

A Commerzbank szerint a vébészervezés egy potenciális árnyoldala már most jól látszik: az elektromos áram korlátozott kapacitása problémákat okozhat, hiszen a stadionok világítása kap majd prioritást, ami fennakadásokat kokozhat a dél-afrikai gazdaság számára különösen fontos bányászatban. A dél-afrikai kormányzat mindenesetre bízik a vébéhez kapcsolódó fejlesztések hosszútávú pozitív hatásaiban.

[[ Oldaltörés (2.oldal: Mit ér a vébé a FIFA-nak és a hirdetőknek?) ]]

A Bafana Bafana, a helyi válogatott szurkolói. A siker nekik érne a legtöbbet

wordpress.com

A FIFA aranytojást tojó tyúkja

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) számára viszont biztos profit a világbajnokság: a 2006-os vébé 2,9 milliárd svájci frankot hozott a szervezet konyhájára, ebből 1,7 milliárdot tettek ki a 214 országra érvényes televíziós közvetítési jogok, az összköltség pedig 881 milliót emésztett fel. Vagyis a FIFA 1,98 milliárd frank (1,6 milliárd dollár) tiszta hasznot zsebelhetett be. A németországi döntők 556 millió euró bevételt és 156 millió profitot generáltak, utóbbiból 45 milliót kapott a FIFA, 111 milliót a német szervező bizottság. Így nem csoda, ha nagy csata folyik a szervezés jogáért.

A mostani vébétől a FIFA 3,3 milliárd dollár bevételt vár, a költségeket levonva 2,2 milliárd tiszta hasznot, kicsivel többet, mint 2006-ban. Ennek felét a FIFA a labdarúgás fejlesztésére, a nemzeti szervezetek támogatására szánja, és igyekszik hangsúlyozni, hogy a maradék 1 milliárd sem számít – hagyományos értelemben véve – profitnak, hanem egyfajta tartaléknak, nem várt események, például terrorista támadás vagy természeti katasztrófa esetére.

Reklámok prémium áron

Sokkal nehezebb számszerűsíteni a vébén reklámozó cégek hasznát. A 2006-os világbajnokság stadionjaiban – a FIFA hivatalos partnereként – 16 cég reklámozta termékeit és szolgáltatásait, összesen 714 millió svájci frankot fizetve a kiváltságért. Azt azonban nem tudjuk, hogy az eladásokat mennyivel növelték meg a vébés hirdetések, de a cégek aligha fizetnének súlyos milliókat a reklámjogokért, ha nem látják azokat megtérülni.

Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a mostani vébét megterheli a világgazdasági recesszió. A globális televíziós hirdetési bevételek például várhatóan 3,7 százalékkal nőnek 2010-ben – részben a vébé miatt –, ám ez csak részben kompenzálja a 2009-es 8,1 százalékos visszaesést – állítja az Informa Telecoms & Media piackutató. Sőt, a hirdetési bevételek várhatóan 2012-ig nem érik el a 2008-as szintet. Ráadásul az új internetes és mobil technológiáknak köszönhetően a média ma már olyan mértékben fragmentált, hogy a hirdetők egyre kevésbé hajlandók megfizetni a világbajnokság idejére érvényes prémium árakat a hagyományos tévéreklámokért.

Hogy miért éri meg a Dél-Afrikai Köztársaságnak mégis a világbajnokság megrendezése? Mert meg akarják mutatni magukat a világnak. Egy ilyen hatalmas eseményt feszült globális figyelem övez. S az egykor az apartheid miatt kiközösített ország az egész emberiség előtt bizonyíthatja, hogy jól haladnak egy olyan új világ építésével, amelyben bőrszíntől, vagy éppen törzsi hovatartozástól függetlenül képesek összefogni, s elismerésre méltó teljesítményt elérni. A gazdasági haszon attól függ, hogy a világ, köztük a politikai és üzleti döntéshozók milyen benyomásokat szereznek. Ha jókat, az sokkal könnyebbé teheti egy ambíciózus ország felzárkózását.