A londoni elemzők 5,4-5,7 százalékos, a budapestiek 5,6 százalékos inflációt vártak áprilisra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint az idén az első négy hónapban átlagosan 5,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció áprilisban 0,1 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,3 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 4,6 százalék, az egyhavi 0,4 százalék volt. Tavaly áprilisban az egyhavi áremelkedés 0,8 százalékot tett ki, 2008 áprilisához viszonyítva 3,4 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH. A múlt év első négy hónapjában átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH adatai szerint egy hónap alatt 2010 áprilisában az élelmiszerek árai 0,5 százalékkal nőttek, ami az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,2 százalékos drágulásából adódott. Az idényáras élelmiszerek nélkül ugyanis az élelmiszereknél egyhavi 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH. Ez elsősorban a tojás (2,6 százalék), a liszt (1,7 százalék) és a sertéshús (1,6 százalék) árcsökkenésének köszönhető.

Az egyhavi áralakulást vizsgálva kitűnik a ruházkodási cikkek 2,3 százalékos áremelkedése, ami a szezonális változás következménye. Az egyéb cikkek 0,9 százalékos áremelkedésén belül a járműüzemanyagok ára nőtt a legnagyobb mértékben, 2,7 százalékkal.

A 12 havi árváltozást elemezve a KSH megállapítja: az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a kávé 10,6, a tojás 6,6, a házon kívüli étkezés 6,0 százalékkal. Árcsökkenést regisztrált a KSH a cukornál (9,9 százalék), a lisztnél (7,7 százalék), a sertéshúsnál (7,1 százalék) és az étolajnál (6,5 százalék).

Az egyéb cikkek árai 12 hónap alatt 11,2 százalékkal nőttek, ezen belül a járműüzemanyagok 25,2 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáruk 7,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatások egy év alatt átlagosan 5,7 százalékkal drágultak, ezen belül a szemétszállítás 11,2, a csatornadíj 7,1, a vízdíj 6,9  százalékkal. Miközben a háztartási energiánál az átlag alatti (3,7 százalék) volt az árnövekedés, az elektromos energia ára 12,3 százalékkal nőtt, a távfűtésé 18,5 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt.

Az elemzők szerint az év további részében folytatódik a fogyasztói árindex csökkenése. Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. makroelemzője elmondta: éves alapon 5,4 százalékos drágulást vártak, így az elemzői konszenzusnál kicsit magasabb lett az index. Kiemelte, hogy a szezonális változásoknak megfelelően a legnagyobb mértékben a ruházati cikkek ára, valamint a járműüzemanyagok ára emelkedett áprilisban.

Az elemző szerint a szezonálisan kiigazított maginfláció alakulását is érdemes figyelemmel kísérni, ez áprilisban az előző hónaphoz képest 0,1, az előző év azonos hónapjához képest pedig 4,3 százalékkal emelkedett a márciusi 4,7 százalékos növekedés után. Árokszállási Zoltán szerint ennek tükrében fennmarad a csökkenő inflációs pálya, és a lassúbb visszaesési ütemet az éves árnövekedésben legfőképpen az üzemanyagok drágulása okozza. A szakember szerint ez továbbra sem ad okot a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy jelentősen átgondolja kamatpolitikáját. Árokszállási Zoltán decemberre éves alapon 3,6, éves átlagban pedig 4,4 százalékos inflációval számol. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs előrejelzése 2010-re 4,4 százalék, 2011-re pedig 2,3 százalék.

Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője is úgy véli, folytatódik az infláció mérséklődése. A következő hónapokban még 5 százalék körüli éves drágulással kell számolni, ám júliustól − elsősorban az áfa-hatások kiesése miatt − 3 százalék közelébe csökkenhet az infláció. Ezt támasztja alá az is, hogy a piaci termékek inflációja eléggé alacsony, 1-2 százalék már jelenleg is. Éves átlagban 2010-re 4,2, decemberre pedig éves összehasonlításban 3,3 százalékos drágulást vár az ING elemzője, míg 2011-re az MNB prognózisánál magasabb, 3,5 százalékos drágulással számol.