A kereskedelmi szálláshelyek január-márciusban összesen 40 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 20 milliárd forint volt. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexének stagnálása mellett folyó áron fél százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A KSH közlése szerint bár a bázisévhez képest élénkült a vendégforgalom, a 2006. évi teljesítményt meghaladja ugyan, de 2008-hoz képest még mindig 8 százalékos a visszaesés.

Az év első két hónapjában a 2008 vége óta jellemző visszaesés után újra nőtt a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, a vendégek és a vendégéjszakák száma 3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Kismértékben a szálláshelyek árbevétele is nőtt az év első két hónapjában: a bruttó bevétel 25 milliárd forint volt, amely folyó áron – 2 százalékos infláció mellett – egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte. Az idei év első negyedévében azonban 499 ezer külföldi vendég 1,333 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt, 7, illetve 6 százalékkal. A növekmény annyit jelentett, hogy a forgalom éppen csak meghaladta a 2006. évit.

A vendégéjszakák esetében az öt legjelentősebb küldő ország Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország közül a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009-hez viszonyítva, a többi piac stagnált, vagy nőtt.

A külföldi vendégforgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb, öt- és négycsillagos kategóriákban növekedést regisztráltak, a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 644 ezer belföldi vendéget és 1,446 millió belföldi vendégéjszakát jelentettek, a vendégek száma 1,5, míg az éjszakáké 4 százalékkal emelkedett, és ugyanilyen arányban haladta meg a 2006. évi vendégforgalmat. A belföldi vendégforgalom mintegy négyötödét fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 5 százalékkal nőtt az előző évhez mérten. A vendégek körében szintén népszerű panziók esetében 8 százalékos elmaradást mértek.

A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 4, Budapesten pedig 5 százalékkal nőtt, zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégforgalom bővülése miatt. A vendégforgalom visszaesése három turisztikai régiót érintett.

Az első negyedévben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 35 százalékos volt, 1 százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában. Ezen belül az ötcsillagos szállodák 47, a négycsillagos házak pedig 40 százalékos foglaltságot értek el. A legnagyobb, 48 százalékos kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg, bár kapacitáskihasználtságuk 2 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb, 25 százalékos kihasználtsággal működtek az év első három hónapjában.

A közlemény szerint a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13.099 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 4.570 forint volt. A szállásdíj-bevételek csökkenését a külföldi vendégforgalomban jelentősen befolyásolta az erősödő forint/euró árfolyam. Az első negyedévben 269 forint volt egy euró, ami a három hónap átlagában 9 százalékos erősödésnek felel meg. Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 11 százalékos mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíj-bevételek visszaeséséhez.

A kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján az üdülési csekkek elfogadóhelyeinek száma az első negyedévben 2 százalékkal bővült és 7 százalékkal nőtt a beváltott csekkek értéke is. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíj-bevételeinek növekvő, közel 40 százalékát fedezték üdülési csekkel.