Athén gazdag északi elővárosaiban, ahol a nyári átlaghőmérséklet gyakran megközelíti a 40 fokot, alig 324 lakos tüntette fel adóbevallásában, hogy van úszómedencéje. Az adóhivatal egészen más eredményt kapott, amikor megvizsgálta a fényűző villákban bővelkedő térségről készült műholdas felvételeket: 16 974 medencét számlált össze.

Görögországban az adócsalás valósággal életformának tekinthető – írja a lap. A jelenség fontos szerepet játszik a görög adósságválságban is. Különböző tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány évente akár 30 milliárd eurót (körülbelül 8 ezer milliárd forint) is veszíthet az adócsalások miatt. Így nem csoda, hogy a háza táját rendbe hozni kívánó görög kormány minden lehetséges eszközzel fel akar lépni az adócsalás elharapózása ellen.

A dolgokat azonban nem lesz könnyű megváltoztatni. A szakértők szerint az adócsalás a mélyen gyökerező megvesztegetési és korrupciós hagyomány része. A lapnak nyilatkozó Joannisz Plakopulosz újságkioszk-tulajdonos nem tagadja, hogy barátaival gyakran szórakoztak azzal, hogy kiötölljék az adófizetés megkerülésének legjobb módjait. A múlt hónapban elfogadott új adótörvények értelmében Plakopulosznak és kollégáinak a jövőben nyugtát kell adnia és regisztrálnia kell készpénzbevételét.

A korrupció az egészségügyi rendszerre is kiterjed: a jobb ellátásért cserébe a görögök rutinszerűen fakelakinak nevezett hálapénzt adnak az orvosoknak. (A fakelaki azt jelenti: kis boríték). Az állami alkalmazottak megvesztegetése annyira bevett gyakorlat, hogy az emberek a díjszabást is ismerik. Egy motor emissziós zöldkártyájáért például mintegy 300 eurót kell leperkálni.

A szakértők szerint a legelszántabb adócsalók az egyéni vállalkozók, például a taxisok, vendéglősök, villanyszerelők, mérnökök, építészek, ügyvédek és orvosok. Amikor az adóhatóság nemrég megvizsgálta Athén Kolonaki nevű elegáns elővárosában rendelőt fenntartó 150 orvos adóbevallását, a többség 30 ezer eurónál kisebb jövedelmet ismert el, 34 pedig 10 ezer euró alattit − ennél az összegnél már egyáltalán nem kellett adót fizetniük. Iliasz Plaszkovitisz, az adóreform kidolgozásáért felelős pénzügyminisztériumi főtitkár erre így reagált: "Azon a környéken ennyi a lakbérre sem elég."

Plaszkovitisz elmondta, hogy a 11 milliós országban tavaly alig néhány ezer személy vallott be 100 ezer euró fölötti éves jövedelmet, holott a gazdagság jelei mindenfelé láthatók. "Igen sok ember, aki azon a házon kívül, amelyben él, hétvégi házzal, két gépkocsival és talán vitorlással is rendelkezik, azt állítja, hogy évi 12 ezer eurós jövedelme van" − mondta a The New York Times-nak a minisztériumi főtitkár. "Ennyiből fűteni sem lehet a házat."

A görög kormány 2010-ben azt a célt tűzte ki, hogy legalább 1,6 milliárd eurós adóbevételt érjen el − a görögökkel tárgyaló EU-illetékesek azonban ezt nem fogadták el. "Igen, ezt már sokszor  hallottuk, de sohasem valósult meg" − felelték. Az elmúlt évtizedben a görög adóbevételek elmaradtak a gazdasági fellendüléshez képest. Egy 2008 évi EU-jelentés szerint 2000 és 2007 között a GDP átlagosan 8,25 százalékkal, az adóbevétel viszont csak átlag 7 százalékkal nőtt.

A jelenség oka vitatott. Egyesek a hosszú török uralomnak tulajdonítják, mivel akkor a görögök megszokták, hogy a kormányt kijátszandó ellenségnek tekintsék. Mások azzal magyarázzák, hogy a modern kori görög demokrácia még fiatal. Bármi is az ok, a görögök számára a korrupció mindennapos – mondta Kosztasz Bakurisz, a Transparency International görögországi szervezetének elnöke. "Ha elmennek a szerelőhöz, olcsóbb a javítás számla nélkül és jóval drágább számlával". Bakurisznak saját nővére mondta el, hogy szégyell elismervényt kérni orvosától. "Hiába mondtam, hogy ez őrültség, ő így érzi."

Különböző tanulmányok szerint a görög árnyékgazdaság az ország GDP-jének 20-30 százalékát képviseli. Friedrich Schneider, a linzi Johannes Kepler egyetemen Európa árnyékgazdaságainak szakértője szerint tavaly Görögország 25 százaléknál tartott, idén 25,2 százalékot vár. Összehasonlításként: az Egyesült Államokban szerinte 7,8 százaléknak felel meg ez az arány.

A pénzügyminisztérium szerint az új adótörvények hatásosabbak lesznek. A múltban például egész ágazatok számára "kivételként" lehetővé tették, hogy az adózók saját maguk becsüljék meg jövedelmüket. Ha például az újságkioszkok tulajdonosai azt vallották, hogy évi 12 ezer euró a jövedelmük, ezt elfogadták tőlük. Most a kivételek többségét megszüntették és különböző ösztönzőkkel bíztatják az embereket arra, hogy kérjenek nyugtát. Emellett az adóhivatalt is átszervezik, új értékelési, ellenőrzési módszereket vezetnek be. Így például sok görög eddig vállalati autóként jelentette be luxuskocsiját. "Nincs szükség Porschéra ahhoz, hogy valaki Coca-Colát árusítson" − jegyezte meg Plaszkovitisz, aki szerint hamarosan lesznek eredmények, az adócsalók vállalkozásait felszámolják.

A NYT azonban hozzáfűzi, hogy sok görög szerint éppen az adóellenőröket a legkönnyebb megvesztegetni. Az adóvitákat állítólag gyakran "harmadolással" oldják meg: az adóhatóság a neki járó összeg harmadát kapja meg, a másik harmad az adóbeszedőé, a harmadik harmad az adózó zsebében maradt. Az adóhivatal a múltban sohasem követelt kemény fellépést az adócsalókkal szemben − mondta el a lapnak egy volt adóhivatali illetékes.