Az úgynevezett új hitelezési alap (New Arrangements to Borrow - NAB) feltöltésével együtt bővült a támogató országok köre is. Az eddigi 26 mellett 13 további ország, köztük Brazília, Oroszország, India és Kína is befizet a NAB-ba, cserébe pedig nagyobb beleszólást kapnak az IMF forrásainak felhasználásába. A NAB így "rugalmas és hatékony válságkezelési eszköz lesz, és hozzájárul a globális pénzügyi rendszer megszilárdításához" – közölte Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója.

A legtöbb pénzt változatlanul az Egyesült Államok és Japán fizeti be, az IMF-en belüli erőviszonyok mégis módosulnak annak hatására, hogy a NAB finanszírozói között megjelenik a brazil-orosz-indiai-kínai négyes, a legnagyobb feltörekvő országok angol rövidítéssel BRIC-nek nevezett csoportja, amely megtörheti a gazdag, iparosodott államok dominanciáját.

A NAB létrehozását 1995-ben, a mexikói pénzügyi válság után kezdeményezték a világ hét vezető gazdaságát tömörítő G7-csoport országai. Bővítését tavaly határozták el, a vezető ipari és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport áprilisi csúcstalálkozóján, amelyen a résztvevők megállapodtak abban, hogy az IMF azonnal mozgósítható tőkekészletét a háromszorosára, 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra emelik, a NAB bővítésével és kötvénykibocsátással.