Biztosítások: a teljesköltség-mutató első három hónapja
A unit-linked életbiztosítások teljesköltség-mutatói (TKM) az év eleje óta nyilvánosak. Az átlátható piac kialakítása felé vezető lépés a kissé megcsappant bizalom erősítését célozza, ami is rá is fér a 2008-ban és 2009-ben egyaránt 10 százalék körül visszaesést mutató piacra.
A MABISZ honlapján az év eleje óta elérhetők a unit-linked (UL) életbiztosítások teljesköltség-mutatói. A standardizált (35 éves férfi ügyfélre, rendszeres díjfizetés esetén 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 10-15-20 évre, élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre számított) TKM azt mutatja meg százalékos formában, hogy az ügyfél által ténylegesen realizált hozam mennyivel lesz kisebb az adott termékben lévő befektetési instrumentumok által elért elméleti (költségmentes) hozamnál. A TKM-ben szereplő tételek között szerepel például az adminisztrációs és a vagyonkezelési díj és az alapkezelési költség.
A TKM-eket a társaságok jellemzően sávos formában adják meg, a sávok pedig biztosítónként és termékenként is komoly eltéréseket mutathatnak. A jellemző értékek – a leghosszabb, 20 éves időtartam esetén – 3 és 5 százalék közöttiek, a 10 éves mutatók jellemzően egy-két százalékponttal magasabbak. (Akad termék, amelynél a tíz évre számított TKM felső sávhatára meghaladja a 9 százalékot, és olyan is, amelynél a 20 éves mutató kisebb, mint egy százalék.)
A sávok összehasonlítása nem mindig egyszerű: kérdés lehet például, hogy – azonos időtartam mellett – egy 4-6 százalékos, vagy egy 4,5-5,5 százalékos sáv-e a kedvezőbb. Persze maguk a biztosítók is hangsúlyozzák, hogy a TKM nem az egyetlen lényeges szempont. A döntéskor figyelembe kell venni többek között azt is, hogy milyen jellegű a konkrét ajánlatban szereplő fedezet és hogy mennyire rugalmas – továbbá, hogy milyen kényelmi megoldásokat tartalmaz – a szerződés.
Részletek az Ecoline.hu-n
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.