Kgfb: Alkotmánybírósághoz fordulnak a biztosítók
Áprilistól a biztosítónak műszaki vizsgálatra kell küldenie a károsult járművet, amennyiben a tulajdonos nem kívánja azt megjavíttatni; a kgfb-törvény kiegészítése nemcsak nehezítést jelent, hanem jelentős anyagi terhet is róhat a balesetet szenvedett autósokra, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vitatott rendelkezés megsemmisítését.
Tavaly decemberben, a még hatályba sem lépett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényhez egy kiegészítő paragrafust csatolt a parlament. Ennek lényege, hogy 2010. április 1-jétől ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor a járművet műszaki vizsgálatra kell küldenie.
Egy kisebb sérülés (például: törött lámpa) is alkalmatlanná teheti a járművet a közlekedésre. Napjainkban a műszaki vizsga díja 16-25 ezer forint, amit a vétlen autós állhat, vagy esetleg a károkozó ellen érvényesíthet. Ugyanakkor az, hogy kell-e vizsgára menni, az esetek egy részében a kárszakértő döntésén múlik, így teret engedhet a szubjektív megítélésnek − véli Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára.
A még életbe sem lépett szabályozás legújabb, februári módosítása akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy a kárfelvételt követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra küldje a járművet, ha a jármű tulajdonosa arról nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművét. Trunkó Barnabás elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékát. A biztosítók úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.