A magyar bankszektor helyzetéről összeállított értékelésében a legnagyobb európai hitelminősítő azt írta, hogy a befektetői félelmeket enyhítő IMF/EU-csomag nélkül a magyar bankok ma rosszabb állapotban lennének, tekintettel a makrogazdasági szintű egyensúlytalanságokra, a devizaalapú kinnlevőségek magas arányára és e hitelek finanszírozási igényére, valamint az elmúlt években gyorsan növekvő hitelkiáramlásra.

A Fitch szerint a nagy magyar bankok jövedelmezősége az idén is nyomás alatt lesz a hitelezési tevékenység visszaesése, valamint a hitelállomány-romlás jelentős leírási költségei miatt. Emellett a bankok jövedelmezősége jelentős mértékben függött a belföldi államkötvény-befektetések eddigi erős teljesítményétől is, amely viszont nem lesz tartható 2010-ben – jósolják a hitelminősítő londoni elemzői.

A rendszer eszközminősége tavaly erősen romlott; mind a lakossági, mind a vállalati szektorban emelkedett a problémás hitelek aránya. Az ilyen kinnlevőségek aránya 2008 vége és 2009 vége között megkétszereződött és 6 százalékra nőtt – áll a Fitch Ratings elemzésében.

A cég kiemeli, hogy a tavalyi első negyedévben a gyenge forint is hatott a magyar bankszektor eszközminőségére, ám a magyar valuta elemelkedése a tavaly márciusi mélypontról lassította a kinnlevőség-portfoliók minőségi romlását. A Fitch szerint ugyanakkor az eszközminőség további gyengülése „elkerülhetetlennek tűnik”, tekintettel a recesszióra. A hitelminősítő az idei évre várja a problémás kinnlevőségek arányának tetőzését, arra az esetre, ha a bankok működési környezete nem romlik tovább.

A cég a jelenlegi, már kevésbé ingatag működési környezetet figyelembe véve reálisnak tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzését, amely szerint a szektorszintű teljes kinnlevőség-állományon belül az idén 9-10 százalékot érhet el a problémás hitelek aránya. E becslés alapján arra lehet számítani, hogy a magyar bankszektornak nem lesz szüksége jelentősebb tőkepótlásra - áll az elemzésben.

A Fitch Ratings adatai szerint a magyar bankrendszerben a kinnlevőség-betétállomány arány a 2008 végén mért 159 százalékról 2009 végéig 151 százalékra mérséklődött, a kihelyezési tevékenység visszaesése és a nagyobb betétgyűjtési aktivitás miatt. A jelenlegi kinnlevőség-betétállomány ráta is azt mutatja azonban, hogy a magyar bankrendszer továbbra is függ a nagybani finanszírozási forrásoktól, vagyis a külföldi anyabankoktól vagy a bankközi piactól – írták a Fitch londoni elemzői.

A hitelminősítő a működési környezet várható alakulásáról szóló fejezetben az idei évre még 0,3 százalékos gazdasági visszaesést, jövőre már 3 százalékos növekedést jósol Magyarországon. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a növekedési pálya jobb is lehet, ha robusztusabb lesz a külső - elsősorban a német - kereslet. A globális magántőke-befektetések is meredekebb ütemben emelkedhetnek a vártnál, bár a Fitch Ratings nem számít arra, hogy elérik a pénzügyi válság előtti szintet.

A cég becslése szerint tavaly jelentős, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő strukturális szigorítás zajlott le a magyar költségvetésben, és ennek révén a magyar államháztartási hiány a legalacsonyabbak között volt az EU-ban.

Az idei, 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél elérése, amely a hazai össztermék további 0,9 százalékának megfelelő strukturális szigorításnak felelne meg, már kevésbé biztos; az áprilisi választások jelentős végrehajtási kockázatot jelentenek - vélekednek a Fitch Ratings elemzői.

A Fitch saját előrejelzése szerint az idei magyar államháztartási hiány 4,2 százalék lesz, a cég szerint azonban nem valószínű, hogy a 2010-es deficitcél "kisebb elcsúszása" veszélyeztetné Magyarország további hozzáférését az IMF-csomaghoz, ha a túllépés nem a kormányzati költekezés gyorsulását jelzi.