Mindez nem jelenti azt, hogy a befektetéseink fő iránya az arany lesz – húzta alá Ji. Mint mondta, jelenleg a hivatalos – 1000 tonnát meghaladó – aranytartalék mindössze egy százalékát képezi a teljes devizatartaléknak, ezért, mégha duplájára is nőne az arany mennyisége, érték arányát tekintve nem lesz meghatározó. Ji ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy az arany hányadának emelése árnövelő hatású. Mivel pedig így a lakosság életét befolyásoló tényező, a döntés során ez hangsúlyt kap. A pénzügyi szakember megjegyezte, hogy az utóbbi évek aranyár ingadozása arra figyelmeztet, hogy az aranyba történő invesztíció nem garantál mindig nagy hozamot.

Kínában néhány évvel ez előtt 100 jüant adtak az arany grammjáért, majd a kiskereskedelmi ára 200 jüanra emelkedett, jelenleg pedig már megközelíti a 300 jüant (100 jüan körülbelül 2880 forintot ér).

Kína a világ legnagyobb arany termelője és India után a második legnagyobb fogyasztója. Éves kibocsátása meghaladja a 300 tonnát, míg felhasználása 400 tonnán felül van. Kína hivatalos aranytartaléka tavaly elérte az 1 054 tonnát, ami az ötödik legnagyobb a világon. Ugyanakkor legkevesebb 3000 tonna magántulajdonban van – tájékoztatott Ji Kang.

Ji, aki egyben a devizafelügyelet igazgatója is, kitért rá, hogy Kína az amerikai államkötvény vásárlásai szigorúan üzleti alapon történnek, és nem szabad, hogy abban politikai indíttatások érvényesüljenek.

Ami pedig a határ menti jüan alapú elszámolás jövőjét illeti, Ji azt mondta, hogy a kezdeményezést nagy várakozás előzi meg minden érintett részéről és miután az adminisztratív akadályokat elhárítják, a piacra fogják bízni annak sikerét.

Tavaly júliusban öt kínai városban kezdték kísérleti jelleggel dollár helyett a jüant használni a külkereskedelmi elszámolásokban, Sanghajban és négy dél-kínai Kuangtung tartományi városban.

A jelenleg ülésező kínai parlament elé terjesztett kormánybeszámoló szerint az ország fokozatosan egyre inkább a jüan szerepének, mozgásterének növelésére törekszik a határ menti és a tágabb értelmű, távolabbi külkereskedelmi pénzügyi szférában.