EBRD: csaknem 20 milliárd eurót kapott a régió pénzügyi szektora
Csaknem 20 milliárd euróhoz jutott hozzá Kelet-Közép-Európa pénzügyi szektora a több mint 24 milliárd eurós keretből, amelyet egy éve különítettek el vezető nemzetközi pénzintézetek a súlyos hitelszűkében szenvedő gazdaságoknak − közölte a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közös tőkejuttatási kezdeményezést tavaly február végén indította el az EBRD, a Világbank és az Európai Beruházási Bank (EIB). Az éppen egy éve nyilvánosságra hozott programban a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a kelet-közép-európai bankrendszerek stabilitásának és a térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
Az EBRD hétfői londoni évfordulós összesítése szerint a csomagból december végéig 19,3 milliárd euró vált hozzáférhetővé a régió számára. A bank közölte: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben kezdett program is hozzájárult ahhoz, hogy sikerült elkerülni a rendszerszintű válságot és a kelet-közép-európai reálgazdaságok hitelellátásának összeomlását.
A csomagból még fennmaradó részt az idén, illetve a későbbi években is fel lehet használni. Az EBRD szerint a három kezdeményező pénzintézet a jelenlegi előrejelzések alapján azzal számol, hogy a kedvezményezett országok a még le nem hívott hányadot is igénybe veszik.
A tavaly bejelentett csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adta, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. A Világbank-csoport hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járult hozzá a kerethez, ebből összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére.
Az EBRD 2009-2010-re 6 milliárd euróig terjedő összeget különített el a térség pénzügyi szektora számára, valamint a kis- és középvállalatoknak. A kelet-közép-európai átalakulási folyamat finanszírozására 1991-ben életre hívott EBRD-nek már több, magánbankokkal közös kezdeményezése volt régióbeli reálgazdaságok hitelezésének támogatására ebből a keretből.
A londoni bank tavaly májusban bejelentette, hogy az UniCredit bankcsoport nyolc kelet-közép-európai − köztük magyarországi − érdekeltségében hajt végre összesen 432,4 millió euró befektetést. Az UniCredit magyarországi részlege 50 millió euró EBRD-tőkét kapott a kis- és középvállalati hitelezés támogatására. Tavaly júliusban az EBRD a Société Générale bankcsoporttal indított 400 millió eurós közös hitelprogramot, szintén a kelet-közép-európai kis- és közepes vállalatok hitelellátásának javítására.
A bank a múlt héten azt jelentette be, hogy százmillió euróig terjedő finanszírozási csomagot nyújt az Intesa Sanpaolo bankcsoport magyarországi, bosznia-hercegovinai és szerbiai leányvállalatainak. Az összeget a három ország kis- és középvállalatainak lehet továbbhitelezni. Ez a tervezett csomag − amelynek jogi előkészítése még folyik − három külön hitelkeretet tartalmaz. Ebből 50 millió eurót a magyarországi CIB Bank kap, az összeg másik felén az Intesa boszniai és szerbiai érdekeltségei osztoznak 20 millió, illetve 30 millió eurós felosztásban.
Az EBRD a múlt héten jelentette be azt is, hogy növekvő vesztesége ellenére több mint 50 százalékkal rekordösszegre emelte kihelyezéseit tavaly a működési területéhez tartozó harminc országban. A Londonban közzétett éves eredményjelentés szerint a bank 2009 egészét 746 millió euró (több mint 200 milliárd forint) − tartalékolás után számolt − nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz pénzügyi válság óta.
Mindezek ellenére az EBRD 2009-ben 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós rekordszintre növelte finanszírozásait tevékenységét. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok körében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.